Szégyellnem kellene magam, amiért van segítségem, és el is fogadom?
Kíváncsi lennék, más anyukáknak mi a véleménye erről. Egyre gyakrabban kapom meg a sógornőmtől, és most már egy barátnőmtől is, hogy túl sok segítségem van. A sógornőm nem jópofizik, nem titkolja, hogy szerinte rosszul neveljük a fiunkat, plusz külön szereti kiemelni, hogy úgy látja, kihasználjuk az anyósomat. A barátnőm legalább finoman utalt rá, és úgy fogalmazott, hogy mivel a sok segítség miatt nincs kihívás az anyaságomban, így kimaradok a legjobb részéből. Szerinte úgy járok, mint a testvére, és a gyerek nem hozzám fog a legjobban kötődni, nem ANYA leszek neki, csak egy a sok „szitter” közül.
Nekem erről teljesen más a véleményem, hisz attól még én vagyok az anyja: én éjszakázok vele, én vigasztalom meg, ha valami baja van, mesét olvasok neki esténként, stb. Az én családomban ő az egyetlen gyerek jelenleg. Van három testvérem, a szüleim, egy unokatestvérem – mindenki imádja. Igazából kérni sem kell őket, mert ha kell, ha nem, itt vannak. 😅 A férjem részéről ugye a sógornőméknél ugyan van gyerek, de ők szó szerint semmilyen segítséget nem fogadnak el, így az anyósomék ugyancsak nálunk élik ki a babázási vágyukat. Sőt, az egyik dédmama is nagyon fitt még, ő is igényli, hogy legalább kéthetente láthassa.
Sok mindenre van időm, ez tény. Néha van is miatta bűntudatom, de közben sokszor úgy vagyok vele, hogy miért legyen, ha mindenkinek jó így? Járok tanfolyamra, masszázsra, aránylag sokat barátnőzök (havi átlag 3-4 alkalom, pl. kávézás, termálfürdő, koncert, mozi stb.).
Igazából nekünk így jó. A férjemet sem zavarja, ő is bármikor szívesen van vele, de ez az „azt sem fogja tudni, ki az anyja, annyi segítséged van” mondat kicsit betalált, és azóta semmit sem csinálok szívesen, ami csak rólam szól. Valahogy ott van mindig egy kis bűntudat, hogy hát, nem kellene moziba menni, mert már anya vagyok, és hiába van például anyukámmal, akkor is jobb lenne, ha én is velük lennék, hogy a baba tudja, rám mindig számíthat. Amíg a sógornőm éreztette, hogy szégyellnem kellene magamat emiatt, nem érdekelt, mert ő ilyen ősanya típus, de már két ember mondja, így azért elgondolkodtató.
válasza: válasza:Ennyiből nem lehet véleményt alkotni.
Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.
Az sem jó, ha csak anyával van a gyerek. Az anyának is kell a kikapcs.
Viszont a ló túloldalára is át lehet esni. Barátnőm pont emiatt küzd.
Nem költözött messze, szó szerint a szomszédba. Így az anyja 0-24 ott van ha kell. De eleinte mindig kellett. Hasfájás, éjszakázás stb...
Utána átvitte, mert csak elugrok a boltba, csak megiszik velem egy kávét, csak mer nem tud tőle főzni.
Ennek az lett az eredménye, 2,5 éves a lánya, és le se szarja. A mamának egyből szót fogad. A mama egyből elaltatja. Otthon már aludni sem akar.
Én is lepasszolom néha a gyerekeket. Havi 1 max 2 alkalommal. De utána 1-2 napig elvesztem az irányítást felettük, "mert a mama megengedte", " mert a mama jobbat főz", stb... Nem tudom elképzelni, mi lenne ha többet lennének távol tőlem.
válasza: válasza: válasza:Ránk. A gyakori népére.
Itt ahány ember, annyi nézőpont.
Miért íródott a kérdés ide?
Nem elég a közeg, vagy nem támogató, amiben vagy.
Ha valami nektek a férjeddel jó, azt ne kérdőjelezd meg, ne kérj véleményt másoktól, ha valaki meg elkezdi magától mondani, az bocsáss meg, de nem szeret.
Erre kellene pszichoterápia. Nyugodtan le lehet pontozni, a valóság egy borzasztó fájdalmas dolog, az egyszerűbb, ha lesöpri mindenki. Mert belenézni óriási munka. De azoknak a nőknek, akik itt az anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatban már idegenek segítsége is kellene, mert a közvetlen környezet sem támogató, mindnek terápiában van a helye. Ebben semmiféle túlzás nincsen. Sajnálom.
Így nem lehet gyereket nevelni, hogy nincsenek eszközeid. Mindig lesz olyan, akinek nem tetszik valami.
válasza:Nalunk heti 1 napot a mamanal van egyelore fixen a kisfiam, kb 5 hos koratol kezdve. De nyilvan kezdetben csak par orat volt, aztan nott ez az ido, ahogy lattuk, hogy ez igy jo lesz, manapsag mar ott is alszik, 1,5 eves.
Nincs egy percig se buntudatom emiatt, mert egyelore meg nem dolgozom, a ferjemnek meg rugalmas munkahelye van, szoval mi eleg idot toltunk egyutt hetkoznap is. Majd ha mar visszamentem en is dolgozni, biztos nem lesz igy, hiszen akkor kevesebbet fogom latni alapbol a gyereket is, de majd meglatjuk.
Es termeszetesen anyosomnak is megfelel igy, sot, o szokott neha konyorogni, hogy maradjon 2 napot is, de azt en meg nem szeretnem 😂
Es ezen kivul ugye barmikor elmehetek barhova egyedul, mert a ferjem tud ra vigyazni.De mondjuk en csak ritkan elek ezzel, leginkabb ha orvos vagy valami ugyintezes van max, mert tobbre nincs igenyem, ugye van 1 szabadnapom kvazi, akkor szoktam/ szoktunk akarmit csinalni.
Es most ezert le leszek pontozva, mert itt gyakorin nagyon elitelendo ha valakinek ennyi segitsege van, de vallalom, mert ne erezd magad rosszul akkor, ha ez mindenki megfelel.
Ez a kulcs, hogy legyen jo mindenkinek, mas nem szamit.
Marmint itt most nem a sogornodre gondolok, mert neki nincs koze hozza, csak nektek es anyosodeknak.
Egyebkent en a kornyezetemben is ezt latom, hogy ahol a mama szivesen van az unokakkal es kvazi elerheto, ott naluk is hasonlo a felallas. Nyilvan ahol nem, ott nem, az mas.
Ja es tudja a kisfiam, hogy kik a szulei, kik a nagyszulei, termeszetesen, nincs ebbol zavar, ezt a felvetest nem is ertem🤣
válasza:Heti 3x2 óra a tanfolyam, ez fix szokott lenni. Barátnőkkel pedig változó mennyit találkozok, mert sokszor olyan programot csinálunk, ami bababarát. Van, hogy egymás után 2 hétvégén is találkozok velük, máskor egy hónap kimarad. Ez tényleg nagyon változó. 7 hónapos a fiunk.
Véleményekre vagyok kíváncsi, nem bizonygatok semmit. Egyébként, ha olyan időszakom van szoktam pszichológushoz járni. Mostanában nem voltam, de lehet felkeresem emiatt a bűntudat-érzet miatt. Tudom, hogy mitől van, de magam sem érzem teljesen normálisnak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!