ŐSZINTÉN, szülőként mennyire bízol meg a gyerekedben?

#19. Nálatok sem ártana egy etikett óra, ha konyhakéssel vajazzátok a kenyeret. 🤣

De bocs, még így sem vennék légpuskát, továbbra sem látom semmi értelmét, céllövészetre pedig sokkal célszerűbb eszközöket találtak már ki.

Egy egy elhanyagolt gyerek, akinek a szüleinek nincs vele kapcsolata a saját hibájuk miatt, és aki emiatt hamar akar felnőni(legalábbis azt hiszi, csak az idősebb fickót szeretné gondviselőnek).

Az ilyeneket szedik fel a betegek:)

A) albérlet: ha az albérlet mondjuk a házunkban van, vagy 5 perc sétára, elgondolkodnék, de inkább úgy, h költözzön össze egy barátnőjével. De! 18 alatt nem engedném, csak ha már 18. Messzebb nem engedném - főleg azért, mert félteném. Plusz: előtte x ideig azért mutassa már be, hogy rendet / tisztaságot tud tartani tartósabban.

B) drága suli: ha egy jó suli, de drága akkor simán kifizetném neki. Sokszor a magánsulik, pont mert normális és nem lecsoffasztott, fizetetlen, sanyargatott tanárokkal vannak tele jobbak, mint az államiak.

C) lehetne a pasija szüleinél, mert ismerem annyira, hogy ő viszont már tud annyit a pasi szüleiről, ami után el szeretne oda menni. (Bár nekem mindent elmesél, mindenkiről is, úgyhogy nem tudom nagyon elképzelni h ne tudnék róluk.) Plusz: van telefonja, pénze, értemegyünk bármikor, ha olyan lenne. Elég karakán típus.

D) hát azzal minimum egy lövész-tanfolyamra befizetném előtte. És ha és amennyiben az oktató úgy véli, hogy alkalmas rá, akkor oké. Azok elég szigorú arcok.

E) ezt sem tudom elképzelni h ne mondaná el, h mire kér ennyit. :D de amúgy ennyit nem adnék oda - ez nagyon sok pénz, tanulja meg h azért vannak határok - egy 20e-sről nem kell beszámolni, de ennyi nullánál... nah.... :D

F: simán. Nekem is 17 évesen 10 évvel idősebb faszim volt és nagyon jót tett.

26

Tök mindegy mivel kened a kenyeret, a házban komolyabb sérüléseket lehet szerezni (konnektor, tűzhely, kés, villa, forrásban lévő víz, csúszós kád stb) mint egy légpuskával.

A.: Ez törvényellenes, így szóba sem jöhetne.

B.: Ennek mi köze a bizalomhoz? Hogy majd nem tanul és kibukik? Akkor megy másik, nem drága iskolába. Ha anyagilag megengedhetjük és nincs extrém különbség a a teljesítménye és a suli elvárásai között, akkor engedném. Ha úgy ítélem meg, hogy túl erős vagy a habitusához nem illik (versenyistálló jellegű), akkor megpróbálnám elmagyarázni neki, miért gondolom így, de nem kényszeríteném másikba. Ha _nagyon_ nagy különbség lenne a teljesítménye és a suli szintje között, akkor fel sem vennék.

C.: Ez megint nem csak az iránta érzett bizalomról szól. 14-15 évesen nem engedném, 16+osan több mindentől függ, pl. mióta járnak, lefeküdtek-e már (lány esetén pl. jobban örülnék neki ha az nálunk történne elsőre és nem idegenben), de mindenképpen csak úgy, ha már találkoztam a szülőkkel. Ha annyi ideje együtt vannak, hogy már ilyen program felmerül, akkor nyilván ismerem őket. Ha nem, akkor áthívnám őket egy sütire/kávéra.

D.: Nem, ez olyasmi, amiben nem nyitnék vitát.

E.: 500 ezer forintot? NFW.

F.: Ez azért nehéz kérdés, mert én még nem voltam 16, amikor megismerkedtem az akkori pasimmal, aki 12 évvel volt idősebb nálam és 4 évet jártunk utána, normális volt, dolgozott és tanult is mellette, szakítás után is sokáig baráti viszonyban voltunk még, de felnőtt fejjel sajnos tudom, hogy iszonyat mázlim volt, mert a legtöbb esetben rossz szándék vagy pszichés/mentális gond van a háttérben, vagy még rosszabb, és _általában_ nem lesz jó vége, sérül a gyerek (fiúk is). Felnőttként az én pasim motivációit is jobban értem, és hát nem volt az a kapcsolat sem egészséges. Viszont tudom, hogy ellenállást szül a tiltás, és azért az hosszútávon nem kivitelezhető ennyi idős korban, hogy MINDENHOVÁ viszem és bezárom, de minél közelebb lenne a 14-hez és minél nagyobb lenne a korkülönbség, annál inkább ez történne (a pasinak/nőnek elmagyaráznám, merre távozzon az életünkből, és ha kell bezárnám a gyereket hónapokra a sulin, edzésen kívül). 16 felett is mindenképpen meg akarnám ismerni a fickót, és amennyiben nem teljesen vállalhatatlan akkor ugyanolyan feltételek mellett találkozhatnának, mintha vele egykorú lenne (suli, edzés rovására nem mehet, hétköznap esti kimaradozás nincs stb.) - igyekeznék a pasit ráébreszteni, hogy egy gyerekkel jár. Szóval minél közelebb lenne a 18-hoz, annál kevésbé kapnék szívinfarktust, de annak nem örülnék, ha túl hamar komolyra fordulna a dolog (eljegyzés, házasság, gyerek), erről azért beszélgetnék vele többször (reményeim szerint azért ennyi idős korára amúgy is beszélgetnénk ilyen témákról).