Férfiként nagyon szeretnék gyereket, mit tennétek?
Egy teljesen átlagos külsejű, egyedülálló, diplomás Bp-i mérnök férfi. Az "jófiú", "aranyos" férfi, akit a nők csal barátnak akarnak. Mert nrm vagyok agresszív, bunkó, nárcisztikus. Rengeteg lánybarátom is van emiatt.
49 vagyok, és tényleg azt hittem, hogy egy ilyen férfire vágynak a nők. De valahogy mindig radar alatt maradtam. Pedig tudok udvarolni, volt több párkapcsolatom is. Igaz abszolút nem az a macsó alfahím vagyok.
És az utóbbi években elkapott a pánik. Egyszerübben nem értem, hogy nálamm bénabb férfiaknak családja van. Még azon férfi ismerőseimnek is, akik ütik vágják a parjukat, vagy megcsalják.
De annyira szeretnék, hogy már abban is benne lennék hogy teljesen egyedül felneveljem. Az sem érdekel ha teljes életem és mindenem erre rámegy. Vagyonom úgy is van hozzá, vagy 2 családra valót összehordtam/örököltem... hiszen úgysem volt senkire akire elköltsem. Én meg rongyrázó sem vagyok.
Még az Ukrán háború kirobbanása előt taláktam ott egy teljesen legális intézményt, ahol kiválasztott (orvosilag ellenőrzött) béranya tudna gyereket szülni nekem, aki végül X honap nevelés után lemond róla. Ez lett volna 12 millió Ft akkor. De aztán jött a haború.
Itthon is egy hasonló témájú fórumon egy csaj írt, hogy ugyanezt 3-4 millió Ft-ért megteszi. Csak aztán végül más élt a lehetőséggel.
Egyszerűen nem értem. Egy csomó lány barátom lecsúszott a gyerekről, mer nem talált megfelelő férfit. (Amugy inkább azt mondanám senki nem volt elég "jó".). Egy csomó férfi is van aki szeretne gyereket. Sőt sok nő bassza el olyan férfival az életét és fut ki az időből, mert a férfi nem akar gyereket csak hitegeti.
Miért nem a megfelelő emberek állnak parba?
Mit tennétek? Nem akarok gyereke nélkül maradni. BÁRMIT, de már tényleg bármit megtennék.
És néha azért folytogatja a sírás a torkom, mert tényleg egy olyan ember vagyok aki tók empatikus, mindenkinek segítek, mindenkivel kedves vagyok, a légynek sem ártok. És nem érdemlek megy csak egy gyereket az élettől??? Ez annyira elmszomorító.
Ráadásul az állam több gyereket szeretne, nekem meg egy fillér támogatas nem kellene ehhez az államtól. És állítóag a béranyaság bezzeg bűncselekmény... ehhez is csak gratulálni tudok a törvényalkotóknak amúgy.
49/F
De ha látod, hogy te is azt csinálod, mint mások, te is lekoppintottad, aki gyereket akart, mert nem volt elég jó, akkor miért értetlenkedsz?
Ha te ezt csinálod, miért kérdezed, más miért csinálja. Ugyanazért, mint te.
Mi lenne, ha összejönnél a 18-as, vak özvegy kisgyerekes anyával és ő szülne neked még egy gyereket?
Annyira azért te sem akarsz gyereket, hogy őt válaszd, ugye? Pesig erről írsz.
Köszönöm a válaszokat,de megmondóembereknek, és akik csak értelmetlen vitakat akarnak provokálni, nem fogok reagálni..
De egyre regálok...
De leírtam. 20 éve kellett döntést hoznom, úgy hogy a 49 éves magam nem láttam előre. Szerintem ez azért nyilvánvaló.
És ha ott gyerekem lett volna, az tuti hogy most csak vasárnapi apuka vagyok.
Meg a 20 éves múltról beszélni, hogy mit hogyan kellett volna, pont már ebben az esetben nem segít a jelen problémáit megoldani...
Nem megmondóemberség, ha rávilágítanak az igazságra.
Itt értetlenkedsz, hogy a nők miért válogatnak, miért nem felel meg nekik XY, csak mert ő családcentrikus, miért nem találnak megfelelő férfit, pedig te ugyanezt csinálod, csak Pepitában.
Gyereket vállalni - pláne a nőknek -, nem 50 évesen kell, hanem 25-35 évesen. Itt volt egy erre alkalmas nő, aki gyereket akart, te meg kiraktad abban a korban, amiben amúgy mindkettőtöknek alkalmas lett volna a gyerekvállalás, és miért?
Mert neked nem felelt meg. Egyszerűen nem értem, miért vársz el olyat a nőktől, amit te magad sem teljesítettél.
Persze, most 50 évesen már azt mondod, belemennél, meg lehet, hogy most 50 évesen már sok nő is ezt mondaná, csal ugye 50 évesen nem igazán tudnak már szülni. Amikor időben lettél volna, nem válaltad be ezt, de akkor most miért ostorozod a nőket, mert ők sem vállalják be?
A logikát nem értem.
A jelen problémádon pedig nem igazán értem, mit akarsz megoldani, ez a vonat már elment. 50 éves vagy, kvàzi nagypapakorű, akárhogy is nézel ki, az átlag szülőképes korban lévő nőnek te már "papi" vagy, nem apukajelölt.
Az egyetlen megoldás, ami le lett írva, ha felszedsz valami szegény nőt, akinek megfelel, hogy egzisztenciáért cserébe gyereket vállal neked, de azért ebből sincs olyan túl sok, aki ezt bevállalja.
13 vagyok.
Meglepően értelmesnek tűnsz az átlagos gyakoris néphez képest, ezért kifejtem.
Én azt, hogy "szerelemből születik" egy gyerek, nem teljesen úgy értettem, mint ahogy te gondolod szerintem. Tudom, hogy egy párkapcsolatnak/házasságnak kismillió vakvágánya van és attól, hogy egy gyerek ebbe született, az nem garancia semmire. Sőt... Tök nem vagyok idős, de én is láttam már hajmeresztő válásokat a saját baráti társaságomban, amire mindent mondanék, csak azt nem, hogy milyen jó, hogy ezt végig nézik az anno még "szerelembe született" gyerekeik. Szóval ez nem egy idióta általánosítás akart lenni a részemről.
Inkább azt mondanám, hogy ahol szeretetből születtek gyerekek, ott IS mennyi minden félretud menni. Gondolod, hogy egy megegyezés alapú kapcsolatnál ez nincs hatványozottan így?
Én egyébként nem gondolom, hogy ne működhetne ez gördülékenyen, de szerintem ehhez találni egy nőt talán még nehezebb, mint egy érzelmi alapú fellángolásba beleszülni agyatlanul egy gyereket. Az, hogy miért, szerintem nagyjából egyszerű. Ahol van szeretet és összetartás, ott a gyerek sorsa közös érdek és ezt az érzelmi alap képes nagyon nagyon sokáig vinni, fejleszteni. Ha ezt a kapcsolódást felülírja a megegyezés (vagy akár válás van, stb.), ott az intelligenciának kellene belépnie mindkét oldalról. Ha évekig voltam valakivel és láttam, hogy jó apja a gyerekeimnek, jobb esetben vagyok annyira intelligens, hogy nem tiltom el őket egymástól, sőt... elősegítem a kapcsolódásukat bármi is jelentette a mi kapcsolatunk végét. Ha ilyen előzmény/alap nincs, akkor nagyon ott kell lenni fejben, hogy mondjuk egy osztott felügyeletbe belemenjen valaki, hiszen akár nem is éltetek soha együtt, lehet hogy feltétlen bizalom sincs, nem tudja el tudod-e látni a gyerekedet, stb.
Szóval te egy olyan gyerekmentes, még szülni képes nőt keresel, aki hasonló értékrenddel és intelligencia szinttel rendelkezik, mint te, ugyanazok az elképzeléseitek a gyerekvállalásról, a felügyeleti jogról és nagyjából a szülői elvekről is. Plusz elég intelligens ahhoz, hogy ne zárja el előled a gyereket és legyél csak kéthetente hétvégi apuka, az is csak bírósági végzés miatt, nem azért, mert ő is így látja jónak. Egy valamit lehet elengedni, az pedig az érzelem. Szerinted mekkora valószínűsége van, hogy pont egy ilyen nő fog szembejönni veled holnap az utcán? :)
Nem tudom ez mennyire érthető így, de az én értelmezésemben, te sokkal többet akarsz, mint ami sok átlag embernek az életében megadatik... és ez a kulcs, amiért nem fogsz ehhez nagy valószínűséggel partnert találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!