Férfiként nagyon szeretnék gyereket, mit tennétek?
Egy teljesen átlagos külsejű, egyedülálló, diplomás Bp-i mérnök férfi. Az "jófiú", "aranyos" férfi, akit a nők csal barátnak akarnak. Mert nrm vagyok agresszív, bunkó, nárcisztikus. Rengeteg lánybarátom is van emiatt.
49 vagyok, és tényleg azt hittem, hogy egy ilyen férfire vágynak a nők. De valahogy mindig radar alatt maradtam. Pedig tudok udvarolni, volt több párkapcsolatom is. Igaz abszolút nem az a macsó alfahím vagyok.
És az utóbbi években elkapott a pánik. Egyszerübben nem értem, hogy nálamm bénabb férfiaknak családja van. Még azon férfi ismerőseimnek is, akik ütik vágják a parjukat, vagy megcsalják.
De annyira szeretnék, hogy már abban is benne lennék hogy teljesen egyedül felneveljem. Az sem érdekel ha teljes életem és mindenem erre rámegy. Vagyonom úgy is van hozzá, vagy 2 családra valót összehordtam/örököltem... hiszen úgysem volt senkire akire elköltsem. Én meg rongyrázó sem vagyok.
Még az Ukrán háború kirobbanása előt taláktam ott egy teljesen legális intézményt, ahol kiválasztott (orvosilag ellenőrzött) béranya tudna gyereket szülni nekem, aki végül X honap nevelés után lemond róla. Ez lett volna 12 millió Ft akkor. De aztán jött a haború.
Itthon is egy hasonló témájú fórumon egy csaj írt, hogy ugyanezt 3-4 millió Ft-ért megteszi. Csak aztán végül más élt a lehetőséggel.
Egyszerűen nem értem. Egy csomó lány barátom lecsúszott a gyerekről, mer nem talált megfelelő férfit. (Amugy inkább azt mondanám senki nem volt elég "jó".). Egy csomó férfi is van aki szeretne gyereket. Sőt sok nő bassza el olyan férfival az életét és fut ki az időből, mert a férfi nem akar gyereket csak hitegeti.
Miért nem a megfelelő emberek állnak parba?
Mit tennétek? Nem akarok gyereke nélkül maradni. BÁRMIT, de már tényleg bármit megtennék.
És néha azért folytogatja a sírás a torkom, mert tényleg egy olyan ember vagyok aki tók empatikus, mindenkinek segítek, mindenkivel kedves vagyok, a légynek sem ártok. És nem érdemlek megy csak egy gyereket az élettől??? Ez annyira elmszomorító.
Ráadásul az állam több gyereket szeretne, nekem meg egy fillér támogatas nem kellene ehhez az államtól. És állítóag a béranyaság bezzeg bűncselekmény... ehhez is csak gratulálni tudok a törvényalkotóknak amúgy.
49/F
válasza:Sajnálom a helyzetedet. Van egy nagyon hasonló helyzetben lévő barátunk. Elkeserítő sajnos tényleg. De nincs mit tenni. Neked egyedül gyereket vállalni már a felelőtlenség kategória lenne sajnos.
A béranyaság azért tilos, mert emberi jogilag nagyon-nagyon szürke zóna. Ahol szabad, ott is sok a probléma vele. Ezt ne sajnáld. A béranyád pl akár meg is tarthatja a babát és még vissza se kell fizetnie a pénzt. Hiszen ő szülte.
Próbálj úgy teljes életet élni, ahogy most vagy. Unokaöcséid, húgaid nincsenek? Foglalkozz ővelük.
Valahol amúgy a béranyaságot is amúgy 50%-ban elvetettem. Nem a oenz miatt. Hanem mert csak ezért mert ÉN akarok egy gyereket, nem "csináltathatok" csak ezért. Mert a gyerek egy anyával és apával akarna felőnni. És ezt a jogot elvonni tőle, csak az én vágyam koelégítésere elvonni tőle önzőség lenne.
Bár latjátok ez a baj... hogy így gondolkodom. Amikor hány férfi csinál fel egy nőt és magukra hagyja. Ők aztán nem lelkiznek ennyit.
#1:
Köszönöm a kedves szavakat.
Azért annyira nem mondanám hogy ilyen korban... egy fiatalabb nővel sokan vállalnak ílyen korban gyereket. Apam is a 22 évvel fiatalabb anyukámmal, kb hasonló korban nemzett. És teljesen korrektül, mindent megadva, belaadva, felnevelt minket.
Igaz férfi vonalon nálunk a genetika 10-15 évet adott pluszban. Tudom bárki mondhatja... 40 nek ha néznél :D Szóval a gyerek 25-30 éves koráig velem sem lenne sok probléma. Nyilvám unokám már nemigen lesz. De ezen még túl is lépnék.
válasza:Amúgy azt sem értem, hogy olyan nők miért nincsenek, akik szuntén mindent megtennének hogy gyerekük legyen. Akik semmi áron nem akarnak lemondani erről.
És olyan férfi keresnek akib"partner" és nem pár lesz ebben. Szerintem ezt a nagy langoló, mindent elsöprő szerelem nélkül is meg lehet tenni. Hiszen amúgy is a családok 60%-70% ban ez elmúlik, sőt válás és egy romboló kapcsolattá alakul.
És akkor ésszel, tudatosan, megbeszélve, "egyeztetva" ki mit akar, ki mit vár el, ki mit vállál, megbeszélés alapon vállal két ember egy gyereket. Szerintem még az esély is nagyobb arra, hogy nem egy romboló kapcsolat lesz vége, mint egy "normalisnak" induló kapcsolat. Hiszen ez nem is az a tipikus kapcsolat.
Így egy csomó normális gyerekszerető férfi mond le a le ez élet legcsodálatosabb dolgarol. Es ugyanennyi nő is.
Mire jó ez... tiszta társadalmi katasztrófa.
#3:
Na egyedulálló anyuka.. akár 1-2 éves gyerekkel lenn. Igen.
Én sem vagyok tökéletes. Lehet gyarló gondolkodas, de bevállalom. Igen, sajátot szeretnék.
Pedig tudom. Nem az a gyerekem akit nemzettem, hanem akit nevelek. És a gyerek is így tekintene rám.
válasza:Az én férjem nem bunkó nárcisztikus, mégis van felesége és gyerekei. Ahogy a szomszédaimnak is, barátainknak is. Normális felnőtt férfiak.
Nyilván könnyebb ezt hinned, hogy a nők ilyen pasit akarnak, mint beisemerni, hogy lehet veled valami gond. Bár abszurd is ez a gondolatod, tekintve, hogy azt állítod, volt több párkapcsolatod. Most akkor sosem akartak, csak barátnak, vagy volt több barátnőd, mert te is bunkó nárcisztikis agresszív vagy?
Magadnak mondasz ellent, lehet, itt van a probléma, hogy pszichés gondokkal küzdesz, ezért nem maradt meg senki melletted.
Az meg, hogy valaki gyereket akar, hát na, emiatt senki nem fog leélni egy életet egy olyan férfival, akit nem szeret, meg kényszerből szexelni és 8gy tovább. Más úgy élni valakivel 15 év után is, hogy már nincs meg talán a lángoló szerelem, de azért mégis megvolt valaha és ebből kiindulva még sok idő után is vannak közös pontok, mint lakmi valakivel együtt, akit sosem szeretett az emver és már a levegővétele is zavaró.
Arról nem beszélve, hogy azok a nők, akik mindenáron akarnak gyereket, azok meg tudják oldani maguknak. Alkalmi kapcsolattal, spermabankkal, apuka nélkül. Akinek nincs, az nem akarta mindenáron, olyan áron főleg nem, hogy számára nem vonzó férfival kelljen együtt élnie.
#6:
Nem is azt állítottam hogy én vagyok a tökéletes.
Én csak azt írtam, hogy az átlagnál, a normálisnál én sem vagyok rosszabb. És ezért nem értem nekem miért nem "jár". Nyilván a "jár"-t most itt átvitt értelembem értem. Tudom ezt nem egy dobozból osztja a sors.
De azért lehet ellenérzésem azzal kapcsolatban, hogy úgy érzem, nálam apának és kapcsolatban férfinek alkalmatlanabb embereknek viszont lesz gyereke.
Nyilván nem a világ hibázik, hogy nekem nincs. Biztos én is valami kardinális dolgot elrontok.
Sok ismerősöm van. Mind kedves (sajnos) "aranyos", normális emberneknismer. Van lány ismerősöm akivel 12 éve napi kapcsolatban vagyok, alaposan ismer. És ő sem érti. Pedig elhiheted, mindemt elmesélek neki. Pedig Őt direkt kérem, hogy női szemmel segítsen.
válasza:"Én csak azt írtam, hogy az átlagnál, a normálisnál én sem vagyok rosszabb"
Magát mindenki ilyennek látja.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!