Kisgyerek mellett ellaposodott házasság helyre tud állni?
Szeretjük egymást a férjemmel, nincsenek nagy gondok, csak mióta gyerekünk van (2 éves múlt), azóta már nem olyan a kapcsolat, mint régen. Régen rengeteget jártunk el mindenfelé, nagy baráti társaságunk volt, sokat beszélgettünk, tényleg úgy éreztem lelki társak vagyunk. Most inkább csak élünk egymás mellett.
Talán könnyebb már mostanában, végre átaludja a kisfiam az éjszakát, így vissza tudtam költözni a férjem mellé. Igyekszünk rendszeresíteni a szexet, mert nagyon kikopott az életünkből. A nagyszülők még dolgoznak, de most a nyári szabadság alatt már éjszakára is bevállalták pár napra a gyerkőcöt, így lesz néhány teljesen szabad esténk is a következő hónapokban.
Tudom ez egy lassú folyamat, de ha mindketten igyekszünk, vissza lehet még hozni a tüzet egy kapcsolatba évek után? Nektek ahogy nagyobbak lettek a gyerekek, könnyebb lett? Olyan mint régen?
#14
Csak gondoljatok bele nőként, ha ti aludnátok egyedül, a férfinek csak a gyerek létezne, napközben dolgoznál, maximum este megkérdezné valaki milyen napod volt vagy még azt se. Nem éreznétek magatokat magányosnak? Náluk a gyerek már 4 éves volt és még mindig ez ment, nem csoda hogy tönkrement a kapcsolat,
Ebből szürtem le
Nem foglalkoztak egymással, és nem az miatt mert a gyerek velük aludt .
Mi akadálya van annak, hogy egy pár beszélgessen egymással?
Vagy manapság már csak az ágyban lehet beszélgetni is?
#13
Mit hittél? Gyerekkel soha nem lesz olyan egy kapcsolat mint korábban. A legtöbb szülő ott cseszi el a kapcsolatát, hogy mártirkodik. A gyereknek legyen saját szobája és ágya és ott aludjon, a szülőknek pedig legyen idejük (amit meg kell teremteni) egymásra, különben garantált, hogy tönkreteszitek a viszonyt és elváltok.
Kismillió ilyen volt csak az én környezetemben, rokonok, ismerősök közt. Szarnak a minőségi kapcsolat fenntartására aztán csodálkoznak meg sírnak, ha egy ponton túl már nincs is visszaút a langyos, semmilyen lakótársivá satnyult házasságból. És mindezt az a szerencsétlen gyerek fogja legjobban megszívni, mert azt fogja érezni, hogy miatta történt, az ő hibája.
Ha gyereket tudtatok vállalni,annak minden velejárójával együtt, akkor oldjátok meg azt is, hogy a szülei minőségi kapcsolatot ápoljanak egymással kettesben is, és így biztosítsák neki azt a stabil egészséges családot amiben normálisan felnőhet.
22# Annak ellenére, hogy egyetértek a mondandóddal és mégcsak magamra sem tudom venni, azért a stílusodon csiszolhatnál.
Saját bevallásod szerint is rengeteg olyan pár van a környezetedbe, aki ebbe a gödörbe belelépett, tehát nem egyedi eset, ahogy kb. mindenki le is írta. A kérdező nagyon jól teszi, hogy elkezdi körbejárni a témát, észrevette, hogy gond van és szeretne tenni ellene. Idejön, érdeklődik és segítő válasz helyett azt kapja, hogy "mégis mit gondoltál?". Hát ne haragudj, de részemről ez emberségből nulla. Adjál tippeket, hogy HOGYAN teremtsenek meghitt pillanatokat, ahogy többen is tették, ne okoskodj, hogy mindenki hülye, csak te vagy helikopter.
Bocs az offért.
"A gyereknek legyen saját szobája és ágya és ott aludjon"
De mit nem értesz meg azon, hogy ez nem működik, ha sz*ralvó a gyereked? Leírtam valamelyik kommentemnen, hogy mi 3 hónapig próbáltuk az ágyába szoktatni, sikertelenül, ha 10-szer raktam le az ágyába, 10-szer kelt ordítva. Hogy utána megint altatni kelljen. Az első naptól fogva.
Na, mi pl. soha annyit nem veszekedtünk a fusztráció és kimerültség miatt, mint abban a három hónapnan. Megváltás volt, mikor elfogadtuk, hogy köztünk alszik és kész, nem ment tönkre a házassàgunk emiatt, ma 3,5 évesen már a saját szobájában a sajàt ágyában alszik rég.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!