Apáknak járó szülés utáni őt napos szabadságot ti és a párotok kihasználtátok?

41, nem utálnak, sokat vagyunk együtt de nem csicskáztatom őket hogy jöjjenek almolni engem és a gyerekemet, hanem eljárunk minőségi időt együtt tölteni.

Én meg azzal nem dicsekednék, hogy neked ennyi ember kellett egy újszülött életben tartásához és ahhoz hogy ne egyen meg a retek, mert magamtól ez meghaladja a képességeim. Én mondjuk nem vagyok hercegkisasszony.

Ja, inkább egy frusztrált boszorkány, az aztán sokkal jobb.

Ki akarna ilyen nővel időt tölteni?

39, 42# Továbbra is csak az utolsó mondatomat tudom ismételni.

Egyáltalán nem volt elvárás, szerettek volna velünk lenni, jól esett anyukámnak is, nekem is, ennyi. Ha a szeretteimmel valami történne, én is szeretnék mellettük lenni és segíteni őket (amennyiben szívesen fogadják azt) akkor is, ha törött lábbal is megoldja az életét 6 héten át mindenki, vagy becsípődött derékkal, esetleg epeműtét utáni időszakban. Mi egy ilyen család vagyunk, nekünk ez a természetes, ráadásul a gyermekágy nem csak egy nehéz időszak tud lenni, de örömteli esemény is, amiben depláne szeretett volna osztozni a család, mi pedig örömmel vettük. Ha ebben problémát látsz, azzal neked van dolgod szerintem, nem nekem. :)

Minőségi időt szerencsére töltöttünk együtt eleget gyerkőc előtt is a családdal és azóta is. Nem is értem hogy jön ez a téma a szülés utáni néhány héthez...

"nem utálnak, sokat vagyunk együtt de nem csicskáztatom őket hogy jöjjenek almolni engem és a gyerekemet"

Te fogyatékos vagy?

Mit nem értesz azon, hogy nem a kommentelő mondta az anyjának, hogy menjen hozzá babázni meg segíteni, hanem az anyja szeretett volna részt venni ebben???

Te nem szívesen segítenél a gyerekednek, mikor unokád születik, nem szívesen mennél?

Ilyen gáz családokat, te jó ég, én bizony inkább mennék segíteni és unokázni, ha megengednék, mint pihenni és nyaralni abban az évben.