Hol a határ abban, hogy mit lehet szóvátenni egy anyának?

29. Nincs kedved barátkozni? Mintha az én gondolataim visszahngoznának...az anyósom fejét meg én is sokszor baltával hasítanam fel....így ezekkel a szavakkal szoktam is mondanak a férjemnek. 35 éves kecskeméti anyuka vagyok...egy kislány anyukája,és nem alszok sosem,mert nem hagynak.

Hogy ne legyek teljesen off,én sem szoktam senkinek semmit szivatenni,persze ha előttem fuldokolna egy gyerek az más lenne,de senkinek semmit. Nincs benne köszönet,meg nem ismerhettem az élettörténetét. Plusz semmi kedvem belefolyni olyan dolgokba amikbe nem muszáj. Egyszer poksztoltam talált macskarol helyi cosoortba,majdnem megkoveztek,hogy nem vettem magamhoz,csak otthagytam ahol találtam,és kiírtam,hol van (nem volt életveszélybe). Se módom,se kapacitásom nem volt rá..de én voltam. A rossz. Mint a kutya aki hetet kolykezett bántam meg hogy posztoltam.

A másik meg hogy nekem is a buram tele a sok megmondom errel,segítő szándék nulla,ítélkezés,bezsologatas ezer...hát hasítanam én is szét az ilyenek fejét.

Múltkor egy nyanya jött oda pofázni nekem, mikor a 3 éves kisfiamnak mertem venni egy!! darab nyalókát a boltban.

Elkezdte nekem a monológot, hogy mennyire egészségtelen és csúnya rossz fogai lesznek. Hát persze, egy darab nyalókától, biztosan :D

Ezenkívül vakító fehér gyöngy fogai vannak, a mellette éppen pakoló nővérének szintén...

Szóval nem is értettem ez mire volt jó, mintha nem létezne amúgy fogkefe és fogkrém.

Az ilyeneket én is fel tudnám rúgni.

Meg amikor a kisebbik lányom táskájából a metró aluljáróban ki akartam dobni valamit, az meg teli torokból elkezdett visítani és rángatózni. Erre egy idióta fax, odajött, hogy csak mondja hogy vesz a kamera és fel leszek jelentve gyerekbántalmazásért.

Wtf?? Mert a gyerek visít mikor éppen olyanja van?

Szép világot élünk..