Hogyan hívja a felnőtteket egy kisovis, ha a bácsi, nénire hisztériás rohamot kapnak?

Jaj, de utáltam ezt kisiskolásként. Már elôre gyomoridegem volt az utcán sétálva, mikor láttam, hogy fiatal nôk jönnek szembe. Kisváros volt, köszönni kellett ugye, és a “csókolom“ volt a megszokott, és mit tudtam én ránézésre, hogy középiskolás, egyetemista vagy már dolgozó？ Aztán voltak köztük az ilyen önérzetesek, akik felháborodtak, és óbégattak nekem, hogy mit csókolomozom ôket, mikor még fiatalok? De ha meg lesziázok egy felnôttet, akkor meg az a baj, ha nem köszönök, az a baj. Úgyhogy ilyenkor csak elhadartam a csókolomot, aztán iszkoltam, ha kitörni készült a vihar. Nem értem, miért nem lehet visszaköszönni, hogy “szia“ és menni tovább.