Hisztériás rohamok 2,5 kislánynál. Mit tudok csinálni?

Ilyenkor semmi baja nem lesz,ha kap egyet a fenekére. Akárhogy ordít,ne vedd figyelembe. Tedd be a szobájába,és ne engedd ki,amíg hisztizik. Ha nem kell neki az étel,vedd el előle és a következő étkezésig ne kapjon semmit. Az sem baj,ha egy napig nem eszik semmit.

Ne ő parancsoljon nektek,hanem ti neki.

az ez kell az kell mégsem kell tök tipikus, ne vedd fel :-)

de elsőnek igaza van, ne ő neveljen titeket

Ez tipikus az ő korában, csak ő dacosabb fajta. Az én lányom is pont 2,5 éves. Mostanában, 1-2 hónapja olyan hisztis és akaratos, hogy alig ismerek rá. Tavaly ősszel még nyugodt, kiegyensúlyozott, kedves volt, minden gyereket simogatott, megosztotta a játékait. Most tavaszra bezsongott. Nagyon akaratos, megüti a másik gyereket, ha nem úgy tesz, ahogy ő akarja. Én elmondom neki 2x-3x is, hogy nem szabad ezért meg ezért, és ha mégegyszer csinálja, akkor megy a büntibe (sarok). A büntinek mindig sírás a vége, de mikor már kicsit megnyugszik akkor odamegyek, bocsánatkérés, stb, és megy minden tovább, ahogy kell. Aztán rövidebb hosszabb idő után ez az egész kezdődik elölről. De szerintem ez most tök normális dolog. Próbálgatja a határokat, és érvényesíteni az akaratát. A "hazudásról" pedig annyit: az én lányom is ráken dolgokat másra, apjára(aki nincs otthon, mert dolgozik), rám is szokta fogni hogy én voltam, a cicára is, mindenkire aki eszébe jut. De ezzel sincs gond szerintem, ugyanúgy elmondom neki, hogy nem szabad ezért vagy azért, és továbblépünk.

Sok türelem kell, és megértés. Nincs abban a gyerekben rosszakarat, csak nem bír a nehéz természetével.

9:48-as vagyok. Értem már a helyzetet. Figyelj először is le a kalappal előtted hogy bírod türelemmel és hogy ilyen a hozzá állásod hogy nem vernéd meg sosem, habár nem lehet könnyű egész nap felügyelni rájuk, így hogy ilyen akaratosak is vannak köztük.

Másodszor meg, szerintem viszont igenis hatásos ha amikor a legkritikusabb ponthoz ér a "vitatkozás" akkor igen is hagyd magára és mond meg neki hogy így nem vagy hajlandó foglalkozni vele, és beszélni sem, majd csak ha már tisztelet tudóan és normálisan tud viselkedni addig meg menjen el a szobájába/ sarokba. Ha megnyugodott akkor add oda neki azt a valamit akit kér/ öleld meg hogy érezze hogy nem haragszol rá ha ő is normálisan tud viselkedni. A verés tényleg nem vezet sehová, de ha meg csak mindig azt látja hogy te szépen és higgadtan kezeled és mindig "te maradsz a felnőtt" akkor idővel rájön hogy hiába hisztérikázik, így nem kapja meg amit akar csak akkor ha ő is normálisan áll hozzád!