Ha egy anyuka a szabadidőt segítséggel oldja meg, miért elítélendő?
10 hónapos a kislányunk, nagyon szeretjük, viszont néha jó kicsit szusszanni, kikerülni az "anya üzemmódból".
Nem akartunk a férjemmel váltott műszakot, hogy ha ő megy valahová, én vagyok a babával és fordítva, mert így kettesben kb. sosem tudtunk volna lenni...
Nem éreztem gondnak, szégyennek, hogy lett egy bébiszitterünk.
Engem az a pár óra babázás nélkül teljesen feltölt, újult erővel térek vissza hozzá. Semmi hátrányát nem érezzük a mindennapjainkban.
Viszont itt néha olyanokat olvasok, hogy a szemem kiesik a helyéről pár válasznál...
Miért ennyire vörös posztó egyesek szemében az, ha valaki nem egyedül van a babával, a vele járó teendőkkel?
Ahogy láttam, mindegy, hogy ez akár nagyszülői segítség, vagy rokoni, vagy pedig bébiszitter. Ha van valaki, aki segít, akkor jó anya már biztos nem lehetsz.
29es, egy aspergerest fejleszthetsz te újszölött kortól bölcsiben akkor se fog kevésbé aspergeres lenni. Ugyanis, lehet meglepő, de a legtöbb bölcsiben, oviban nem dolgoznak gyógypedagógusok, akik valódi fejlesztést tudnának csinálni.
És persze, passzolja csak le, csak ne gondolja utána hogy ő jó anya.
Mint ahogy gondolom ki lenne akadva, ha a párja hetente párszor a barátaival, vagy másik nővel lenne, mikor vele is lehetne, csak mert neki kell a feltöltődés és szabadidő, és az a másik nő különban is máshogy fogja a szerszámot.
#31 Az “aspergeresek” többsége magától fejlődik, ha emberek között van. A súlyos esetek nem fejlődnek, de sok különböző mozgással és megfelelő mennyiségű ingerrel javulnak.
Azért tudom, mert én is az vagyok. Nekem meg kell tanulni, hogy hogyan kell reagálni egy-egy helyzetben, de utána nem szokták megmondani rólam, hogy aspergeres vagyok.
#35 Fordítva gondolom inkább, ha egy babát nem ér elég inger, akkor az is aspergeres lesz, aki amúgy nem lett volna 60 évvel ezelőtt, mert akkor sok emberrel találkozott. (És nyilván nem mindenki, hanem azok, akik a határán vannak az aspergernek).
Így értettem, hogy van, akit automatikusan fejleszt, ha vannak körülötte az anyján kívül mások is és nem csak napi 1-2 órát.
#30
Teljesen egyetértek veled.
Ki is vizsgáltattam.
Gyógypedagógus, pszichológus minden volt.
Testileg lelkileg kivizsgáltattuk és nem csak egy egyszeri alkalommal, hanem úgy 3 hónapig jártunk mindkettőhöz (a gyógypedagógus anyalélekkel foglalkozó szakember is, hozzá azért jártunk többet).
Gyerekorvos, védőnő patentul ismeri a gyereket.
Mindenkinek az a véleménye, hogy tök normális.
Talán még a hiperaktív diagnózist se fogja megkapni, mert a családban nála "rosszabb" gyerekek is vannak és nem hiperaktívak hivatalosan.
Én nem a "homokba dugom a fejem, minden rendben van" típus vagyok, hanem utána megyek a dolgoknak.
Csak "sajnos" minden betegség, deformitás, probléma nélkül is vannak nagyon nehéz eset gyereken.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!