Van itt olyan anyuka, akinek nincs szociális élete mióta terhes lett?
Anyuka vagyok és régebben voltak barátnőim. Mondhatni velük nőttem fel, de miután terhes lettem, nem érdeklődtek felőlem. Nem hívtak sehová, ha én érdeklődtem volna,akkor sem túlzottan merültek beszélgetésbe…pedig direkt próbáltam nem a terhességről, anyaságról beszélgetni, sőt jó is lett volna, ha másról is szólna az életem… igazából csalódtam bennük, így megszakítottam velük a kapcsolatot.
Azóta nem tudtam olyan embert találni, akivel jóban lennék. Próbálok kedves lenni, nem oktatok ki senkit az anyaságról, próbálok vicces lenni, de egyszerűen semmi. Volt akit elhívtam kajálni, meg saját magunkhoz is, de ő elég passzív volt, nem láttam volna, hogy mélyebb barátságba akarna bonyolódni… hiányzik a régi életem, amikor még ott voltak a barátnőim akikkel jól éreztem magam. Éreztem, hogy szeretnek velem lenni és én is szerettem velük lenni… de most nincs senki és ez hiányzik. Nem tudom, hogy ennyire nem fér bele nekik a házas élet, gyerekekkel? Nekik azóta sincs gyerekük, 3-ból 1-nek van most férje.
Ti is vagytok így?
válasza:
válasza:Még csak pár hete jelentettem be, hogy várandós vagyok, de a három közeli barátomból azóta igazából csak egy keres. A másik kettő még a bulizós, egyedülálló életét éli és veszélyeztetett terhesen marha uncsi társaság vagyok, mert nem tudok menni velük bulizni, meg jobban érdekel a következő ultrahang, mint hogy ki hol hány felest ivott és utána hogyan hányt.
A harmadik barátom pedig egy hete szült, próbálom támogatni, de így nem tudok neki annyit segíteni, amennyit szerettem volna. Vele legalább lelkileg tudjuk egymást segíteni picit, de megértelek titeket, valóban elég szar érzés...
Jó tudni, vagyis inkább szomorú, hogy mennyien vagyunk ezzel így. Bár a közvetlen környezetemben csak olyanokat ismerek, akiknek ugyanúgy megmaradt a baráti társasága terhesség után, velem ellentétben…
Bàr én őszintét megvallva, elég kritikus is vagyok barátkozás téren… vagyis sok anyuka barátjelölt lett volna, de nem tudtam megérteni őket… mikor betegen akarják idehozni a nagyobb gyereket az 5 évesemhez meg az 1 hónapos csecsemőmre és megmondom nekik, hogy nem kéne…ill. a gyerek felnyalja a kórházi padlót négykézláb és úgy akarja fogdosni a kisbabám és anyuka nem szól rá, hogy fiam előtte mosd már meg a kezed.. aztán nem vagyok túl kedves és elfordulnak tőlem, persze nyilván lehet az én hibám, hogy az ilyeneket nem tolerálom egyáltalán..
válasza: válasza:#12 és arra nem gondoltál, ha már ilyen szuper lenézően beszélsz a “barátnőidről”, hogy nekik is hasonló lehet a véleményük rólad? Avagy ezt is csak a terhessége érdekli, már le se szar minket. Tudod, a barátság kölcsönös, ha így beszélsz róluk, ne várj mást.
Mondom ezt anyaként. Nekem is volt barátnőm, aki elpártolt mellőlem, amikor szültem, de én beláttam, hogy tényleg csak a gyerekkel törődök és kevesebb időm van rájuk. Nem esett jól, de sajnos kettős a dolog. Nyilván ők sem fognak egy szobában kuporogni és várni rád, hanem élik az életüket.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!