Ilyen körülmények mellett örökbe fogadhatnám a húgom babáját? Kérlek olvassátok el, szerintem elég komoly a helyzet.
Húgomék nagyon jó anyagi körülmények között élnek. Van egy 6 éves kislányuk, mikor húgom teherbe esett el akarta vetetni, de a férje azt mondta, hogy akkor elválik tőle. 5 hónapja született meg a kisfiú, akit -lehet furcsán hangzik- de a húgom szinte utál. Nem foglalkozik semmit a kicsivel, kislánya ki nem állhatja a kisöccsét, folyton bántja, elég durván (már nem egyszer felborította a kiságyat), húgom pedig tűri, sőt mintha biztatná is, soha nem szól rá a kislányra. Mikor a pici sír kimegy a szobából, nem érdekli a gyereke. Egész nap vásárolgat a kislánnyal, szoliba, körmöshöz, fodrászhoz jár. A férje sem foglalkozik többet a kicsivel, nem is értem miért akarta, hogy megszülessen. Mind a ketten csak a lányukkal foglalkoznak, szépségversenyekre és divatbemutatókra viszik, elkényeztetik, a kicsire születése óta a babysitter vigyáz.
Nagyon rosszul érzem magam, mert én imádom a kicsit, mikor látom, hogy a nagy elég durván veri, mindig rászólok, egyszer a kezére is csaptam, a húgom persze teljesen kiakadt, hogy hogyan merészelem bántani a gyerekét. Mondtam neki, hogy örökbe fogadnám a kicsit, azt mondta felőle bármi lehet azzal a kölyökkel, neki csak nyűg.
Mit tehetnék? Kihez kell fordulnom ilyen ügyben?
Köszi a gyors válaszokat!
A kisfiú biztosan a férjétől van, azért nem szereti, mert nem akart második gyereket. Ő ugyanígy bánt az öcsénkkel, mikor kicsi volt. A szüleinkhez nem nagyon tudok fordulni, mert ők is hasonló beállítottságúak, mint húgom. A férjemmel már beszélgettünk erről, ő is támogat az örökbefogadásban. Igaz, van 3 gyerekem, de ők sem zárkóznak el attól, hogy új "testvérük" legyen.
Hétvégén fogunk találkozni, családi összejövetel lesz, szerintem akkor elmondom a testvéremnek, hogy komolyan gondolom az örökbefogadást. Szegény kicsi, nagyon szenved abban a családban:( Múltkor már sírtam, mert az a legrosszabb, hogy hirtelen nem is tudtam mit csinálni. Olyan keservesen sírt szegényke, a nővérem meg rá se figyelt... Még azt sem engedte, hogy én foglalkozzak vele ("Azért van a babysitter").
Köszönöm a válaszokat!
Carmen, boldog babavárást neked :)
Szia,írd meg mi volt,annyira sajnálom a picit,nekem jövőhéten lesz 5 hónapos a fiam és annyira édes, el sem tudom képzelni hogy nem lehet szeretni egy gyereket...
SOK SIKERT NEKED ÉS NAGYON DRUKKOLOK. már szinte bőgök...
20:41-es megint.
Habár nincs bizonyító ereje, de esetleg próbáld meg felvenni azt amit beszéltek, hátha jól jön majd.
Szia!
Mikor a lánya született nem volt ilyen gondja?
A lányánál nem volt semmi gond, őt nagyon várta, születésétől fogva imádja, kényezteti. Azzal nem lenne gond, hogy mit szólna a környezetük, mert nemsokára költöznek, tehát lehet, hogy még jól is jönne ki a dolog.
Köszi a válaszokat, vasárnap megírom mi lett!
Sziasztok!
Nemrég értünk haza. A hugom ideadta a kicsit!
Egész hétvégén náluk voltunk, mert messze laknak, így ott is aludtunk. Sokan voltak vendégek, teljesen olyan társaság, mint ők, így feszélyezve éreztem magam. A babóval megint nem törődött senki (még anyukánk sem), hagyták sírni, bezárták a szobába. (Én már ezen sem csodálkozom.) Mindenki csak a kislánnyal törődött, mikor én a kicsivel játszottam és foglalkoztam odajött hozzám, és mondta hogy őt szeretgessem. Szóltam neki kedvesen, hogy itt van az öcsike nézze csak meg őt, mennyire szereti, mosolyog rá. A kislány elfintorodott, ki akarta rángatni a kezemből a kistestvérét, mert őt nem érdekli a kicsi, én is csak rá figyeljek.
Ma reggel leültem a húgomhoz, csak ketten voltunk, és mondtam neki, hogy látom, nem szereti a babát, de én szeretném örökbe fogadni. Teljesen normális hangnemben megkérdezte, hogy komolyan gondolom-e. Mondtam, hogy igen. Ő pedig azt válaszolta csak, hogy köszönöm. A babót hazahozhattuk a férjemmel és a gyerekeimmel, a továbbiakat nem tudom még hogy lesznek.
Ey hihetetlen. Nem hiszem el, hogy valaki ennyire ne szeresse a saját gyerekét!
De legalább nálatok jó helyen lesz! Nagyon becsülendő, amit tettél és remélem minden rendben lesz! Drukkolok Nektek, hogy a papírmunka is gyorsan és egysezrűen menjen. Szerintem legyen nálatok eg darabig a kicsi és utána kezdjétek el intézni.
Addig lehet, hogy a tesód is rájön, hogy hiányzik neki, persze valszeg nem.
Drukkolok tényleg! Majd írd meg ide, hogy hogy alakulnak a dolgaitok, met nagyon kíváncsi vagyok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!