Csak nekem egy ilyen tahó paraszt a gyerekem apja?

Oké, segíthetne többet, de azon spec nem csodálkoznék egy kisebb lakásban, hogy a főzés csörömpöléssel jár...

Most nyilván a fáradtság miatt hisztisebb is vagy, mint kéne, próbáljatok valami ésszerű segítési rendszert megbeszélni.

Gondolom, nem tegnap lett ilyen...

Te mégis szültél neki három gyereket, úgy, hogy tudod, egyedül nem boldogulnál. Három terhesség + három otthon töltött X év alatt sem jutott eszedbe, hogy kezdj magaddal valamit, legyen egy piacképesebb, jobb elhelyezkedést garantáló szakmád, papírod, bármi, amihez nyúlni tudsz.

Ezért mondják, hogy a nők mindig maguknak szülnek.

Próbáltad már a gyereket saját ágyba rakni? Elalszik, kb fél óra és rakom az ágyába. Az enyém is ébredt sokszor amíg velünk aludt. Kiderült, hogy mi zavarjuk őt az alvásban, aztán jó, hogy ő is ébresztett minket. Egy szobában vagyunk, mellettem elalszik, de utána megy az ágyába, így már nem is ébredt.

Pihenni pedig úgy is lehet, ha nem alszol. Csak fekszel nyugiban. Nekem egy óra pihenés, olvasás jobban esik délután mint 2 óra alvás

Biztos nem csak neked, de az én gyerekem apja cseppet se ilyen. Nem is értem, hogy mertél vele gyereket vállalni. Előtte önálló embernek tűnt, aki csöndben meg tud csinálni egy ebédet?

Ha ez az ember az én férjem lenne, már folyamatban lenne a válás. Tudom, a hozzád hasonló kérdezők mindig azt felelik, hogy mondani könnyű. És igaz. Gondolkodni nehezebb, és neked inkább azt kellett volna.

De most erre mit lehet mondani?

Nyilván a gyerek előtt is ilyen volt már, abból is láthattad, ahogy a korábbi 2 gyerekedhez hogyan áll hozzá.

Az én férjem nem ilyen, sőt, kérnem sem kell tőle semmit, mert természetesnek veszi, hogy ő is ugyanúgy itthon van, ő is ugyanúgy a gyerek apja, és nem segít, mintha valami kegyet gyakorolna, hanem kiveszi a részét mindenből.

Most próbálj meg megnyugodni. Nehéz lesz, mert fáradt és kialvatlan vagy.

Gyűjtötted magadban a mérget és kirobbantál. Nem fair ami veled történt, de az se hogy most dühödben rázúdítod.

Szóval nyugodj meg. Írd le listaszerűen egy papírra, hogy miket szoktál csinálni. Üljetek le, és beszéljétek meg, mely feladatokat tudja ellátni a listáról. Ha nem tud vagy akar választani, kiosztod neki.

Megbeszélitek, hogy szundi alatt csendesebben kell házimunkázni.

Legyen apa-gyerekek idő, és anya-gyerekek idő, hogy a másik feltudjon töltődni. Én pl heti egyszer elviszem a kisfiam a kis pajtijához akkor van 4 órája magára, ő meg motorozni szokta elvinni hétvégente, szócal nekem is van időm magamra. 3 gyerekkel ez nyilván nehezebb, de nem lehetetlen.

Az én férjem is mélyen alszik, de megbeszéltük, hogy felváltva kelünk (az ő körénél én felrugdosom) viszont ovissal már szerencsére nincs erre szükség.

Szóval MINDEN megbeszélés kérdése, de ehhez nyugalom kell.