Miért lesz sok nő elviselhetetlen, megkeseredett gyermekvállalás után?
válasza:22:54-es válasz a 22:42-nek írtam :)
30as anyuka, budapesti vagy?
válasza:Budapesti vagyok igen.
Mondjuk én lehet, hogy egy vadidegenre nem szívesen bíznám a gyereket... de ez az ellenérzésem lehet, hogy csak a rémtörténetek miatt van. Meg hát a lakásban sem szívesen hagynék eleve egy idegent, mert fél óra alatt is kipakolják azt a pár dolgot, ami van. De persze ha nem lenne más megoldás, akkor valószínűleg komolyabban elgondolkoznék rajta.
Lehet le fognak szólni, de pl. az egyik anyuka, aki írta magáról, hogy elviselhetetlen, miért vállalt be egy második gyereket, ha már akkor sem segítette a férje és mindent egyedül kellett megcsinálnia?
A másik pedig, hogy ha egy nőt csúnyán mondva, lehet "csicskáztatni", az nagyrészt az ő hibája. A férj hozzászokik ahhoz, hogy mindig elérakják a vacsorát, ha szól az asszonynak, azonnal ugrik és kiszolgálja a férjét. Tessék kicsit a sarkatokra állni és nem hagyni magatokat!
válasza:én is budapesti vagyok. nekem is voltak ellenérzéseim, én attól félet, hogy egy gyerekrabló lesz a babysitter, és mire hazamegyek, senkit nem fogok találni. szerencsére nem így lett :)
én a kiválasztáskor szerveztem egy próbanapot, hogy lássam, mit csinál az illető hölgy. hát volt aki állt a szoba közepén, mint egy ..., és volt, aki rögtön elvette a felmosót, felmosott, mejad megkérdezte hol találja a pelenkát, és gyorsan tisztába tette a gyereket. ő lett a babysitter :)
megkérdezhetem, te miért vagy egyedülálló? persze privátban, nem itt. ha esetleg van kedved, megírhatod.
válasza:Igen, ez is megfordult a fejemben, hogy olyan szép baba, biztos elvinnék :-D
De a próbanap jó ötlet! Ha szükség lesz egy "külsős beugróta", mindenképp fogok tartani én is.
Amúgy azért vagyok egyedül, mert nagyon kiforratlan volt még a kapcsolat, hamar jött a baba. Mondjuk én ezt is megértem, hogy egy férfinak több idő kell, hogy olyan szintű felelősséget vállaljon, mint egy egész család. (na, engem ezért is kicsit hülyének néznek - ahogy téged a munka miatt - hogy én miért vagyok vele ilyen megértő?!) De szerintem ez nem is olyan lényeges, az a fontos, hogy nekem nem volt kérdés, hogy a gyereket válassztom (buliztam már eleget)! :-)
A gyereknek van apja így is, nekem meg ki tudja mit hoz még az élet?
válasza: válasza:Persze, én sem erről álmodoztam kislány koromban :-)
De azért fura, hogy épp ennél a kérdésnél jutottunk el épp ide a témában... a végén még az jön ki belőle, hogy örülhetünk, mert nincs ki elkeserítsen a nap végén!
válasza: válasza:Mint írtam, az első gyerek angyal volt. A másodikkal vannak gondok. Igen, biztos az én hibám, erre nem számítottam. Már bánom, hogy szültem neki még egy gyereket.
Egyébként meg, hogy a férfiak csicskázzák a nőket, arról el lehet beszélgetni, hogy ki az oka. Mondjuk a férjem 30 éves koráig anyucival lakott, ahol ágyba reggeli volt minden nap. Szerinted ezen én hogy tudok változtatni? Pont abból vannak a viták, hogy erre én nem vagyok hajlandó. Se kedvem, se energiám hozzá. Miért nem hozza ő ágyba nekem a reggelit? De ha 30 évig ez volt, azon már nem lehet változtatni.
Igazad van, nem kellett volna hozzámenni, gyereket szülni neki. Akkor szerinted váljunk el? Ez a megoldás?
Valóban megkeseredett vagyok. Amíg nem voltak gyerekek, ezek a gondok fel sem tűntek. De amióta vannak igen szembe tűnő, hogy mekkora nagy önző gyerek. Neki nem való kisgyerek, az tuti.
De te biztos egy ideális apuka leszel, aki éjjel is virraszt a gyerekkel, cseréli a kakis pelust, vigyáz a gyerekre, amíg anyuka fodrásznál meg konditeremben szépítkezik.
Kiváncsi vagyok hány éves vagy, mert az életről semmi fogalmad.
Nem hiszem, hogy írtam olyat, ami miatt így rám kellene förmedned. Te magad írod, hogy rosszul választottál, nem kellett volna gyereket szülnöd. Nem én tehetek róla, hogy így alakult az életed. Sajnálom, hogy ilyen férjed van, de ha nem működik az egész házasság (pedig megpróbáltátok rendbehozni), akkor gondolkozz el azon nem érdemes-e új életet kezdeni, mert ennek így semmi értelme. Persze a te döntésed.
Amúgy 30 éves vagyok, van feleségem, gyerekünk is és igenis közösen végezzük el a háztartási munkákat és én is pelenkáztam a gyereket, vigyáztam/vigyázok rá. Nekem is vannak hibáim, nem vagyok tökéletes, de szerintem meg lehet beszélni a problémákat. Amikor a feleségem úgy döntött ki akar mozdulni otthonról, elmenne barátnőkkel találkozni vagy kozmetikushoz, természetes volt, hogy addig vigyázok a gyerekre. Neki és nekem is jobb, ha kikapcsolódik és nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Ez fordítva is működött. Szerintem sok férj megcsinálná ezeket és nem mondaná azt, hogy nem vigyázok 1 órára sem a gyerekre, inkább azt veszem észre, hogy a nők nem mondanak semmit, csak tűrnek, gyűlik bennük a sok feszültség és harag. Emiatt is lesznek megkeseredettek és mindenkinek "nekiesnének". Legalábbis én ezt érzékelem, de érdekelne mások, hogy látják. Azért is tettem fel a kérdést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!