Tényleg ilyen borzasztó mindenkinek az egész gyereknevelés?

Először is apukával előre, terhesség ELŐTT meg kell beszélni hogy kinek mi az elvárása, kinek mi lesz a feladata - húha, nyolcaska álomvilágban élsz :D

Lebeszélheted te, hogyha apuka úgy dönt önhatalmúlag, hogy ő inkább mgis szrik a gyerekére.

Nem lenne egyedi eset, ha beleolvasgatsz a kérdésekbe - hányan panaszkodnak, hogy apuka fűtfát ígért, és masszívan nemérdekli a saját gyereke.

11, nekünk bevált. A férjem besegített amiben csak szükségem volt rá. Pelenkázott, kelt a kicsihez amikor már nagyon kivoltam. Az elején nem tetszett neki és emlékeztetni kellett hogy mit beszéltünk meg, de legalább nem maradtam egyedül a szarban. Nyilván az előre megbeszélés nem garancia mert van aki meggondolja magát, de van olyan is hogy előre megmondja apuka hogy ő ezekre nem vevő (van ilyen a rokonságban) és anyuka így el tudja dönteni hogy vállalja e így is a gyereket, hogy kb egyedül kell megbírkóznia a nehéz helyzetekkel.

Nyolcaska voltam :)

Az alváshiány ténylegesen depressziót okoz. ( [link]

A legfontosabb kisgyerek mellett is, hogy legalább minimálisan (napi 5-6 órát) tudj aludni. Ha ez nem megy, akkor jóformán nincs olyan ember, aki ne borulna ki, bármennyit is készült az anyaságra és bármennyire szereti a gyerekét.

Ez egy elég régi összefüggés, talán valamelyik orosz író novellája volt az a kötelező olvasmány nálunk, ahol a bébiszitter olyan álmos volt, hogy önkívületi állapotba esett és megfojtotta a rábízott gyereket.

a nagylányom 21 éves és punk :D

DE 16 éves kora óta diákmunkázik van 2 milla félre tett pénze

oké van h iszik és többet mint kell de ez szerintem benne van a tini és fiatal felnőtt korban, fura fizura és öltözködés viszont 4.6 átlaga van az egyetemen.

a fiam 18 két éve dolgozik suli mellett neki kb 800-900e van eltéve, volt h bulizott és ivott is viszont berugva soha nem volt, kipróbálta a cigit - utálja, ő metálos fekete ruha bakancs.

viszont hiába ilyenek most mert babakorban és kisgyerekként szuperek voltak összességében nagyon jó gyerekek, persze volt nyügösködés hiszti és minden más ami ezzel jár, de ezek nem voltak rendszeresek hanem pár havonta rájuk jött, de nem gondolnám h borzasztó lenne mivel utólag még bevállaltam egy 3ik gyerköcöt is :D ő detto mint a nagyok kezelhető jó kislány na jó most 12 évesen kezd a szája nagy lenni próbálkozik ezzelazzal de kb ennyi.

szóval az a kérdés TE hogyan akarod megélni ezt? Ha arra készülsz h jaj mennyire rossz lesz akkor az is lesz! Ha arra h mennyi klassz dolog fog történni akkor így fogod megélni!

"Most ez teljesen eltántorított az egésztől. :/"

Immár minden napra esik egy kérdés, ahol valaki amiatt hezitál, mert mások véleménye elbizonytalanítja a gyerekvállalásban.

Kérdező!

A gyereknevelésben, mint az életben mindenben igaz, hogy van, aki a problémát keresi, más pedig a megoldást. És természetesen mindenki azt találja meg, amit keresett. ;-)

Vannak nehéz időszakok kétség kívül. Valószínű a hivatkozott kérdés egy ilyen szituban született. Nekem is volt, hogy az egész életemet megbántam... Az érzelmi hullámvasút legszélesebb skálájának végpontjait éli meg az ember a szülői lét során, akár néhány óra leforgása alatt.

Nem vagyunk egyformák. Gyerek előtt is volt rossz napom, velük is van. Nekik is vannak rossz napjaik. Ha az én rossz napom találkozik az övékkel, az borzasztó. Ha nem, akkor abból még ki lehet hozni valamit.

Sokszor iszonyatosan nehéz, de szerintem minden kornak megvan a nehézsége, kár hasonlítgatni és "kinek a sz*rabb" játszmát játszani. Neked most ez a nehéz, nekem most az. Nem vígasz, hogy "lesz ennél még sz*rabb is" és az sem, hogy "de jó neked, mert idősebb/fiatalabb". A saját felelősségünk minden időszakból kihozni a legjobbat és végtelenül szeretni akkor is, amikor nagyon nehéz.

Nem, gyereket nevelni nem borzasztó dolog. Imádom őket, sosem cserélném el az életemet senkiével. De sokszor nagyon nehéz, bármekkorák is.