Támogatnád a párodat, hogy magához vegye a komoly viselkedésproblémákkal küzdő gyermekét?
12 éves (lassacskán 13) a kislány, az anyja már kezd besokallni. Gyógyszereket kap (pontosan nem tudjuk miket), jár pszichiáterhez illetve már kórházban is volt bent többször.
Egyfelől érthető hogy az apja magához szeretné venni, segíteni szeretne neki, másfelől nekem meg a saját gyermekeim biztonsága az elsődleges.
Szerintem sem jó ötlet. Ha lenne egy hatalmas házatok mindenkinek bezárkózni, akkor talán... De így tuti nem.
Párom nagyfia csak aspergeres, de neki is vannak rossz pillanatai. És volt az egyik gyerekem osztályában is dühkitöréses autista - egyébként rendes, udvarias, csendes gyerek, vendégségben tök oké volt. Csak előfordult évente párszor, hogy késsel rohangált vagy leszerelte az ajtót, mert valaki idegesítette mondjuk azzal, hogy dúdolt.
Alapvetően igen, hisz a páromat a gyerekével együtt fogadtam el.
Persze jelen helyzetben lennének félelmeim.
És a lakhatást meg kell oldani, mert az nem derült ki hogy mekkorák a fiaid, de egy 13 éves kamasz lány 2 fiúval egy szobában nagyon nem egészséges.
Rokonságban van gyermekkori skizofréniás fiú. 15 éves korától már közveszélyes volt,intézetbe adták (gondozóintézet). Már elverte az egész családot, igazság szerint meg is ölhetett volna bárkit.
Biztos,hogy nem engedném a gyerekem közelébe! Biztos, hogy nem.
Aki még nem látott skizo gyereket,az ne is válaszoljon,mert el se tudja képzelni!
És ezt komolyan írom.
Nyilván érhető, hogy a kérdező nem akarja a gyerekei közelében tudni a férje lányát, ha veszélyesnek érzi, nem önmagában ezzel van a baj, nem ezt kérdőjelezzük meg, hanem hogy a gyakorlatban hogy képzelni ennek a "nemtámogatásnak" a kivitelezését, miközben az ő gyerekei meg velük vannak?
Az a kislány, tetszik vagy sem, a párjának a gyereke és ha heti 3-4 napot látogatja, akkor feltehetően szereti is a pasi a gyereket. És igen, mint írták, aki gyerekes pasival kezd, annak bele kell kalkulálni a gyerek nevelését is idővel - akár beteg, akár nem, akár van külön szoba, akár nincs -, mert anyuka meghalhat, le léphet, satöbbi.
Tehàt oké, hogy félti a gyerekeit, ezt elmodhatja a párjának, meg nem kell támogatnia a lány befogadását, de akkor be kell vállalni, hogy családi vita lesz, veszekedés, válás is akár.
Mert az a gyerek akkor is ugyanolyan gyereke az apának, mint neki a sajátjai.
Úgy, hogy nem az én gyerekem, csak a páromé, esély sem lenne rá. Mondom ezt szintén különböző diagnózisokkal rendelkező alacsony stressztűrésű gyerekkel(nálunk már rendeződött, több sikertelen gyógyszeren vagyunk túl, most tökéletesen viselkedik új közegben, de be vagyok ijedve, hogy a kamaszkorral rossz lesz megint)
Első körben felejtsétek el miket mondanak róla, nevetséges humbug a pszichiátria, mert a saját szubjektív véleményük pár óra megfigyelés alatt.. mindig eltér, ha a gyereked a határon van bármiben, nem egyértelmű eset. A gyerek nyilván ilyen, szóval tökmindegy mit mondanak, azt kell figyelni ti mit tapasztaltok és az bevállalható e.
Látatlanba megmondom, hogy antipszichiotikumot szed, ami jó esetben kicsit nyugtatja/tompítja az érzései hevességét, minden dühkitöréses gyerek ezt kap, és sok felnőtt is. Skizok, bipolárisok, autisták, verekedős adhdsok, mind ugyanazzal kezd..
Ezt tuti szedi. Gondolom túl sokat adnak neki belőle, akkor szokott ellentétes hatása lenni, vagy nagyon lecsap vagy nagyon megbolondít, minimális mennyiségben jó szokott lenni.
Szóval első körben az apja legyen már képben a gyerek dolgaival! Második körben ne rakjátok egy szobába, szerencsétlen az életkora miatt hatalmas hormonbombát is kapott, nehéz rendezni a menstruációt, pattanásokat.. ezért ne. Vagy adjátok át neki a ti szobátokat és költözzetek ki a nappaliba.
De a gyerekemmel nem raknám össze, ha nem lenne muszáj. Viszont az apa helyében ha nem mennél bele kiraknálak, a gyerek x év után tuti öli egymást az anyjával, gondolom suliba is keveset jár, anyja korrepetálja, kevés a pénz is. Egyszerűen nehéz gyerek mellé kell segítség vagy megbuggyan az anyja is és tuti romlik az anya-gyerek kapcsolat.
Szóval a megoldás az lenne ha apa kettesben(vagy veled hármasban) lakhatna a gyerekével, ez lenne a legjobb a gyereknek. Ha normális apa lenne, ezt összehozná, de nyilván nem az, hisz nincs képben, csak pofavizitre ugrik be néha. Nem kell aggódnod nem fog nálatok lakni a gyereke és veled sem fog szakítani miatta. Undorító férfiak basszus, és az ilyen nőknek még ez is megfelel, mert hasraesnek, hogy heti 3x egy órát tölt a gyerekével..
Úgy lesz minden ahogy képzeled, nem kell aggódnod.
A gyerekeimet nem fogom veszélyeztetni, az biztos!
Értem, hogy segíteni szeretne neki, de az rosszul esik, hogy most úgy forgatja az egészet, hogy rajtam múlik, hogy tud-e neki segíteni vagy sem.
Próbáltam vele beszélni, hogy hogyan képzeli a közös életet, de azt mondta az majd kialakul. Na ez nagyon nem tetszik. Egy ilyen fontos dolgot nem lehet így intézni.
Fogalmam sincs, hogy mit vár tőlem.
Nem tudunk neki üres szobát biztositani, mert csak 2 szoba van, azok a fiúk szobái. A nappali egyik fele a konyha, és az étkező, a másik a nappali ami a kinyitható kanapéval a hálószoba is.
A bővítés tervben, de még évek kérdése, hogy bele tudjak vágni.
Szeretnék segíteni, de egyre biztosabban látom, hogy nem fog menni és csak megkeseríteném vele mindenki életét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!