Hogy él túl egy ilyen esetet egy házasság?
Alapvetően már azt is nehéz felfogni, hogyha mondjuk egy baba leesik az ágyról az egyik fél felügyeletében, akkor az hogy nem okoz borzasztó haragot/vitát (főleg amíg nem tudni, hogy van-e komolyabb baj) a két fél között.
De ha egy gyerek komolyan megsérül, akár életreszóló károsodást szenved, vagy ne adj isten meghal az egyik fél "gondatlansága" miatt, azt hogy tudja túlélni egy házasság?
válasza:Felelőtlenség, mert 3 percre nem vittem be a másik 2 gyereket. Mondjuk mire összeszedem őket lehet már a fiam bepisilt volna. A kutyák akkor épp kennelben voltak, ezt csak azért írtam h szemléltessem milyen rohadt kicsi rés volt h a tacsi nem fért át a gyerek meg igen.
Egyébként a saját zárt udvarunkon sokszor előfordul h percekre is egyedül vannak kint a gyerekek. És még csak nem is szégyenlem magam.
Sőt ha kint vagyok, akkor is van hogy nincsenek épp szem előtt. Nem, nem őrzöm őket.
Ha épp a leveleket gereblyézek akkor sem azt vizslatom hogy épp hol vannak, mit csinálnak, mert 3 gyereket nem is lehet minden pillanatban szemmel tartani. Ahogy a férjem sem tudta megakadályozni az esést.
Nem olyanra gondolok, ami egy pillanat műve, de nyilván itt is vannak fokozatok. Ha a gyerek kifordul a kezemből (pedig fogom rendesen), vagy elesik mellettem kismotorral, vagy orra esik az udvaron, az szerintem benne van a pakliban, ilyesmi szerintem mindenkivel megtörténik és saját magáról is van egy ilyen sztorija.
De ami megelőzhető bizonyos óvintézkedésekkel (ezért írtam, hogy "gondatlanság"), pl. ott hagyjuk az ágyon a babát, amikor már tud forogni. Vagy nyitott kapu mellett kint hagyjuk az udvaron..., ilyesmik.
Egyébként onnan jutott eszembe a téma, hogy a férjem legidősebb testvére 3 évesen halt meg. Apuka megkérte anyukát, hogy fogja meg a gyereket, amíg beáll az udvarba. Látta, hogy a gyerek elszalad, de azt nem figyelte hova, anyuka meg azt hitte látja. Elütötte, meghalt. 30+ éve volt, még 10 évig együtt voltak. Állandóan egymást hibáztatták, végül el is váltak. A férjem már másik házasságból született.
De ismerek hasonló sztorit a településünkön, ott 20 plusz éve együtt vannak még mindig.
Egy ilyen esetnél nem tudom hogy lehet együtt tovább lépni, "felnőtt módjára".
válasza:"De ami megelőzhető bizonyos óvintézkedésekkel (ezért írtam, hogy "gondatlanság"), pl. ott hagyjuk az ágyon a babát, amikor már tud forogni. Vagy nyitott kapu mellett kint hagyjuk az udvaron..., ilyesmik."
A gyerek az ágyról egy pillanat alatt le tud esni úgy is, hogy ott vagy mellette, csak elfordulsz mondjuk a pelenkát elvenni.
A férjed testvérénél nyilvánvalóan volt egy büntetőper, ahol anyukát elítélték halált okozó gondatlan veszelyeztetesert, apukat pedig halat okozo kozúti baleset miatt. Ja nem, mert a történetet cskq kitaláltad
válasza:Az enyém nem tudott forogni..
Mégis amíg kimentem pisilni a 200*180-as àgy közepéről lekecmergett valahohy, pedig úgy tudtam alszik, amikor töröltem magam, akkor hallottam h felébredt.
7 hetes volt ekkor
Nem lett baja, de nagyon megijedtem.
Nem tudsz minden pillanatban ott lenni…
Ezek nem azok, amikor kiesik az erkélyről, pedig sokszor ott is elég egy pillanat.
Terápia mindenképp.
válasza:Igazából megint ott tartunk h nagyon nem mindegyek a körülmények.
pl: A gyerek lezuhan az erkélyről.
Nem mindegy hogy anyuka nyitott erkélyajtónál az emeleten hagyja egyedül, még elmegy a kisboltba, vagy a gyerek odatolja a széket kinyitja az ajtó, még anyu leszaladt a földszinre hogy pelenkát hozzon fel
Igen, nem mindegy milyenek a körülmények. Ezért írtam, hogyha nem egy pillanat műve a dolog (pl. egy pillanatra nézek félre és már fordul is le az ágyról), hanem amire számítani lehet (pl. tudatosan otthagyom az ágyon, mert milyen jót alszik).
Előbbi miatt én pl. nem haragudnék annyira, mint utóbbi miatt, pedig az eredmény ugyanaz.
Vagy valaki írta, hogy a férje kezéből kifordult a gyerek, pedig előtte százszor kérte, hogy tartsa biztosabban. Egy pillanat alatt kifordulhat, mert odakapok valahova, valamiért fél kézzel, amikor a gyerek nálam van. De előfordulhat úgy is, hogy százszor elmondják nekem, hogy nem jól fogom, de csak azért is... és nyilván ha ott a baj, nehéz nem mérgesnek lenni.
Nem tudom mi okom lenne ilyen családi történeteket kitalálni, a kérdés nem is ezzel az esettel kapcsolatos, csak ez ihlette.
És azért tettem fel, mert én nem tudom, és hogy teljesen őszinte legyek nem is akarom beleképzelni úgy igazán magam egy ilyen helyzetbe, de az biztos, hogy nem tudom, hogy valaha is megtudnék-e bocsátani. Magamnak sem valószínűleg, ha maradandó sérüléssel járó, vagy halálos baleset történne.
válasza:A családban történt ilyen sajnos.
Unokatesóm gyereke halt meg. Anyuka volt otthon a két gyerkőccel. Csengetett a postás, hozzá ment ki. Bent hagyta a nappaliba a 2 évest, a 6 éves tesoval,míg kiszaladt. Addig a kicsi felmászott a szekrényre, ami ráborult, beszorult alá.
Korházba került még, gépeken volt 2 hétig, aztán meghalt. Ennek már 20 éve, azóta is együtt vannak, született még egy gyermekük, boldogok. Hogy hogy tudták ezt végig csinálni, nem tudom, 10 éves voltam akkor.
De a szeretet mindenre képes...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!