Hogy fogadtattátok el a gyerekkel, hogy nem lesz kutyája (vagy más hàziállata)?

Alternativa ?

Anyukam is ilyen volt, de vegul engedett horcsogot, tengerimalacot, teknost (nem egyszerre, plusz tesomnak is ugye ).

Egy csalad vagytok, te is engedhetnel, meg ok is. Eleg nagyok mar.

Esetleg egy másik, kisebb háziállattal kompromisszumot kötni? Természetesen őket sem szabad elhanyagolni, ugyanúgy kell velük foglalkozni, minőségi kaját venni, állatorvoshoz vinni, fajnak megfelelő méretű és kialakítású helyet csinálni stb., de azért a testméretből adódóan kisebb a használt terület és a költségek is.

Ezzel a gyerekek megtanulnak felelősséget vállalni egy másik lényért, beosztják a zsebpénzüket, nem a telefonon töltik idejüket, hanem az állatkával, meg még van egy csomó más pozitív oldala.

De ez is csak akkor, hogy legalább ezt az állatkát tudjátok felügyelni, és nem lesz elhanyagolva.

Egy 10 éves azért már megérti az okokat, ha te is jó mintákat hoztál, tudnál vele kommunikálni.

Ne azt mondd, hogy drága a kutya, meg tönkrevágja a kertet, stb. Ne másra hárítsd. Az okok a te érzéseidről szóljanak.

Kisfiam, nagyon szomorú lennék, ha a kertben futkározna a kutya, mert sok idő rendbetenni és azt tőletek venném el

Kisfiam, a kutya is olyan, mint egy csaladtag, egy gyerek, nagyon félek attól, hogy nem tudnám megfelelően etetni.

Sose lett kutyám, pedig rengeteget "nyavajogtam" érte. Viszont 12 éves koromtól megtaláltam a módját, hogy kutyázzak. A mellettünk lévő intézmény udvarán volt egy kutya. Ahhoz jártam játszani, mindig vittem neki jutalomfalatot. Végül az ott dolgozó gazdája megengedte, hogy sétáltassam is. Rengeteg közös kalandunk volt - Hajógyári-szigetre vittem ki, Hármashatár-hegyre, Margitszigetre.

Ehhez persze iszonyatos szerencse kéne, hogy egy hasonló helyzetben legyen részetek. De a menhelyi kutyasétáltatás az alternatíva. Ahogy itt mások is írták. Ha a gyerekek látják, hogy ti nemcsak lepattintjátok őket a kívánságukkal, hanem próbáltok kompromisszumos megoldást találni, az jól veszi ki magát a kapcsolatotok szempontjából. Legyetek nyitottak és ne csak kategórikusan elutasítóak, "kötve az ebet a karóhoz".