Mindenkinek volt segítsége a gyermekágyi időszakban?

Nekem volt és nagyon jól jött. Apukám főzött ránk, férjem egy hónapot itthon volt és áldás volt. A takarítás mondjuk huszadrangú volt, az kibírta volna akár hetekig. Ami nehéz volt, az a saját és a baba igényeinek összehangolása. Nagy küzdelem ment a szoptatással, a baba mellett húsz percnél többet nem tudtam volna aludni ha a férjem nem segített, folyton ordított a gyerek és ölben volt el kizárólag...

Tavasz végén érkezik a pici a hároméves mellé, most is lesz segítségem, mert a nagy borzasztó alvó és napközben is erősen többemberes, másképp egy hét alatt káoszba fulladna az életünk. Ha a kicsi is a nővére fajtája lesz, akkor segítség nélkül tuti eret vágnék.

Amire viszont nem volt szükségünk, az a "beköltözős" segítség anyósom részéről, bár alapvetően nincs bajom anyósommal, de inkább útban volt és frusztrált.

Egy gyerekem van. A férjem 3 hétig otthon volt, vásárolt, főzött, mosott, takarított, kellett is, nagyon szuper volt hármasban. Majd 10 napig anyám és anyósom is minden nap fél-fél napot boldogított, rettenetes volt, alig vártam hogy elmenjenek. Semmit sem segítettek, egy pohár vizet nem hoztak, csak okoskodtak és babázni akartak.

Második gyereknél biztos hogy egyiküket sem engedem be, csak 1-1 napra jöhetnek látogatóba.

Bőven elêg ha az apuka 2-3 hétig nagyon odateszi magát, és hozza viszi a nagyot az oviba. Utána azért már összeszedi magát az anyuka is, összeszokik a picivel, és utána már lehet vinni a háztartást is.

Nem volt

Elso ket hetben apaszabi

Utana megoldottam egyedul.

Halistennek jo gyerekeim vannak 🙂

Az első héten volt itt anyakám. 2 hét szabit vett ki, h még a kórházban vagyunk meglegyen oldva az ovisunk felügyelete (covid zárás volt) Az ikrekkel 2 hetet voltunk kórházban. Előtte anyósom volt a naggyal.

Az első itthon töltött héten nekem nagyon jól jött hogy itt van. Utána már nem volt nélkülözhetetlen, pedig a nagy csak hónapokkal később ment oviva

Nekünk nem volt segítség egyik gyereknél sem, és én csináltam is a házimunkát. A párom követte a részét, de attól még elvégeztem ami rám jutott, főztem. 72 órával a császár után jöttünk haza. A párom 2 nap múlva 24 órába volt beosztása lányoknál, és szintén egy héten belül zsinórban èjszakázott a fiammal. Utóbbi esetben akkor, egyetlen hétig rendeltük az ebédet, de attól még pl vacsit főztem, és sajnos ehetetlen is volt a kaja néha.

3 napot itt volt a sógornőm egy 2 éves kemény dackorszakos, rosszabb gyerekkel, ő akart volna segíteni, de nem igazán tudott így (viszont a lányomnak nagyon jó volt lelkileg, aki sz idősebb tesó).

Amúgy ez nem ideális. Lehet belőle baj, későbbi inkontinencia (nekem nincs eddig), problémák a medencefenékkel, illetve későbbi kimerültség és depresszió, illetve az hogy nem tud megfelelően törődni mindkét gyerekkel át anya ha megszakad sem.