Van, aki nagyobb gyerek(ek) mellett él háztartásbeliként? Így is szeretitek ezt az életet, hogy már nincs, aki veletek legyen 24/7, nem kell mindig babás dolgokat csinálni?
A kislányunk születése előtt joghallgató voltam, az volt a terv, hogy 1,5 éves korában ő megy bölcsibe, én pedig visszamegyek az egyetemre a maradék két évre. Tavasszal született és hiába álom jó baba, a tavaszi vizsgaidőszakot nem tudtam mellette megcsinálni. Egyszerűen képtelen voltam mellette tanulni, a tananyagra figyelni. Volt, hogy ültem mellette 2 órán át és néztem, ahogy alszik... Minden érdekesebb volt akkor, mint az, hogy leüljek tanulni. A férjem mondta, hogy emiatt ne stresszeljek, semmi nem múlik azon, hogy mikor végzem el az egyetemet, most pici a babánk, természetes, hogy ő a legfontosabb és hogy inkább vele szeretném minden időmet tölteni. De az az igazság, hogy egyáltalán nincs kedvem visszamenni a suliba. Nem csak a joghoz nincs, hanem az egész egyetemhez sem. Nagyon szeretek itthon lenni a picivel és a férjemmel, anyukámmal is sokkal többet tudunk így találkozni. Régen éreztem magam ennyire boldognak, kiegyensúlyozottnak, mint most. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mint egy véget nem érő nyári szünet.
Anyagilag megtehetnénk, hogy itthon legyek tartósan, férjem is támogatja az ötletet.
Viszont nem tervezünk több gyereket, jövő szeptemberben kezdi a bölcsit a lányunk és úgy a napjaim fele azért felszabadul. Ovisként, iskolásként reggeltől délutánig szintén, később pedig majd jön az, hogy fontosabbak a barátok, barátnők, mint a család... Nem tudom, hogy akkor nem érezném hirtelen "üresnek" az életemet.
Aki van/volt hasonló helyzetben, megosztaná a tapasztalatait? Esetleg talált magának új hobbikat a gyerekek nagyobb korában, vagy mivel töltötte az idejét?
Köszönöm szépen a válaszaitokat előre is!
Nem gondolom, hogy megérdemeltem volna azt a stílust, amit itt egy páran megengedtek maguknak velem szemben. Érdekelt volna, mások hogyan élték meg a fent leírt szituációt, hogyan alakult kisiskolás, kamasz mellett az életük.
Ennek ellenére kaptam mindenféle jelzőt ok nélkül... Nagyon kíváncsi lennék, hogy azok, akik nő és anya létükre így nyilvánulnak meg pár sor elolvasása után, ugyan milyen értékrendet adhatnak át a gyerekeiknek, milyen minta van a kicsik előtt. Hányinger, komolyan.
Nem szeretnék itt nagyobb port kavarni, már azt is megbántam, hogy kérdést írtam ide. Sosem kérdeztem még, csak kerestem dolgokra, ha éppen volt valami aktuális... Akkor is futottam bele érdekes válaszokba, de azért amit ide írogattak, valami elkeserítő.
válasza:Utolsó: én azt is megértem, ha valakinek a család a mindene, meg a gyereknevelés az álma, csak akkor miért adja bölcsibe a gyereket?
Akkor legyen otthon vele. Meg ha már háztartásbeli, legalább az otthoni munkákat végezze el, de gondolom ha ennyire sok a pénz, akkor van rá takarítőnő is.
A kérdező azt bizonygatja, hogy ez neki mennyire marha jó, de közben már unatkozik, pedig még nem is bölcsis a gyerek. Ha nem unatkozna, meg em született volna a kérdés.
válasza:Ami nekem ebből lejön:
Van egy 20-22 eves misspicsa egyetemista. Összekeveredik egy bulikában a 40+os "apucival" (azért idézőjelbe, mert gyanízom a te apád is lehetne).
Hamargyorsan felcsináltatod magad, ha már sikerült, akkor el is veteted magad. De nem ááám csak úgy. Neked jogaid meg követeléseid vannak, hamár a lábad szét tetted és ezt mind belevitted a kapcsolatotokba.
Most "apuci" eltart, mert miért ne tenné, örül mint majom a farkának, hogy egy ilyen fiatal fruska lovagolja.
Te pedig jódolgodba nem tudod mit csinálj. Imádod a gyereket, mert az az életed értelme, de azért bedugod a bölcsibe, mert az úgy való.
Hogy addig is ide oda mászkálhass, költsed "apuci" pénzét ész nélkúl, ahelyett hogy kezdenél valami értelmeset az életeddel.
Számomra annyira szánalmas vagy, hogy az hihetetlen.
válasza: válasza:Kerdezo.
A gond ott van, hogy a haztartasbeli nem azt jelenti, amit te szandekozol csinalni, hogy a kicsi gyereket bolcsodebe adod, neked meg a lab szettevesen kivul nincs mas dolgod.
Tehat most ott vag 21-21 evesen, kisbabaval, es az a problemad, hogy kosd le magad majd ha a gyereked kamasz lesz ?
válasza: válasza:Nem, senki nem szeret nyilván 8 órákat dolgozni, aztán még háztartás, gyerekért rohanás, stb. Az sem jó élet, és igen, biztos valamennyi irigység is van a válaszokban.
De igazság is. Nem csak a két véglet van, alkalmazotti 8 óra robot, vagy semmittevés egész nap. Az tényleg unalmas. Valami motiváció kell az életnek. A kérdés alapján a kérdezőnek nem látszott hogy lenne ilyen. Most a 27-es válasz alapján azért el tudja foglalni magát. Akkor jó. Viszont akkor csak ő tudhatja, hogy később mennyire fogja még élvezni az otthonlétet. Pont annyira, amennyire önmagának tud programokat csinálni.
válasza:Nézd azzal nincs gond,hogy élvezed az otthon létét,azzal sem hogy közben van jobban a gond hogy te igazából a felelős élet elől menekülsz, közben magyarázom hogy mennyivel boldogabb vagy,de közben meg szét unod magad. Tipikus 20-on éves vagy aki nem tudja mit akar az élettől és pánikrohsmot kapott a felelős élettől úgy mint zh,vizsga,vajon ez-e életed szakmája minek is gürizz ha nem stb. Csak te elegánsan oldottad meg és szültél nem pedig mamahotelben laksz. Helyedben próbálnak rájönni valójában milyen szakma is kell neked.
Amúgy itt nem fogsz választ kapni, mert aki háztartásbeli az otthon van és nem adja bölcsibe a gyerekét, jisz élvezi a babázást, aki még leadja az dolgozni megy mert nem háztartásbeli 🤷♀️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!