Anyukák nagyobb gyerekkel! Hol szereztek új barátokat?
Mostanra jutottam el odáig, hogy teljesen elfogytak a barátnőim. Az iskolai kapcsolatok már rég ellaposodtak, az anyuka barátnők pedig, akikkel a játszótéren, ilyen helyeken ismerkedtem meg, szintén elkoptak. Teljesen otthonról dolgozom, kollegáim nincsenek. Az utóbbi években lett ugyan néhány "barátnőm", de ezek mind kudarccal végződtek, az egyik rám unt, a másikról vállalhatatlan dolgok derültek ki, a harmadik olyan, hogy képes bármilyen megbeszélt programot az utolsó pillanatban lemondani azzal az indokkal, hogy bocs, ő inkább alszik. Persze biztos, hogy bennem is van hiba, de ezt egy kívülálló jobban meg tudná mondani.
A gyerekem már felsősök, az ő barátaik szüleit már nem igazán ismerem. Nehezen oldódom új társaságban, edzőteremben, ilyen helyeken nem tudok kapcsolatot teremteni.
Akik hasonló helyzetben voltak, vannak, hol találnak új barátnőket? Van erre egyáltalán 40-hez közeledve bármi esély?
válasza:
válasza:Tanfolyam? Önkéntesség? Szomszédok?
Nálunk (gimis gyerek osztálya) most szerveződik valami szülői körös opcionális együtt sörözés :) Valaki felvetette facebook csoporton, hogy pont a pandémia alatt kezdtek a gyerekeink, és milyen rossz, hogy mi szülők két éve nem ismerjük egymást.
Aztán meg az alattunk lévő nénivel haverkodtam össze, bár nem korosztályom, marha jókat tudunk beszélgetni.
válasza:Én 39 vagyok, és bárhol képes vagyok ismerkedni, akár itt is :D Amúgy könyvtárban, buliban, boltban, szülőin...
Mondjuk én elég nyitott vagyok, sosem okozott ez problémát. Persze nem minden ismerettségből lesz barátság, de azért akadnak olyanok, akik már évek óta a barátaim. Akivel meg nem, azt el kell engedni 🙂
válasza:távolabbi rokon jöhet szóba még? unokatestvér vagy másodunokatestvér, esetleg férjed részéről?
én pl férjem nagynénjével (kései gyerek, anyósnál 20 évvel fiatalabb, tőlem 7-tel idősebb) és az unokatestvérének a feleségével is szoktunk hetente összejárni, mondhatni baráti a viszony.
válasza:Én már feladtam ezt. Annyit csalódtam a gyerekkori barátnőimben, aztán akit legutóljára a legjobbnak hittem, akkora fájdalmat okozott, hogy azóta képtelen vagyok mélyebb barátságot kialakítani.
Persze mindenkinek nyitott vidámnak tűnök, bárkivel beszédbe tudok enyeledni, de közel már senkit nem tudok engedni, és a valóságban iszonyatosan szorongok.
Hiába vágyom rá, sokszor annyira jó lenne áthívni vacsorára egy párt, néha elmenni ide oda, beülni valahova..
Ezt a legutolsó hozzászólást akár szóról-szóra én írhattam volna. Pont ugyanígy vagyok vele, félek már én is a mélyebb kapcsolatoktól, és nagyon szorongok. Általában amúgy engem is kedvesnek szoktak tartani, bár volt már, hogy megkaptam, hogy milyen távolságtartó vagyok.
Én fiatalon azt hittem, ezek a dolgok majd elmúlnak a kamaszkorral. Tényleg nem gondoltam, hogy felnőttként, családos anyaként majd olyasmikkel kell küzdenem, hogy az egyik barátnőm simán rám un és lecserél, a másik meg a gyerekeink osztályfőnökének pletykálja ki azt, amit én bizalmasan elmeséltem neki. Elég kiábrándító. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!