Hogyan kellene viselkedni, hogy a "speckó anyák" ne támadjanak?

A nehéz gyereket nevelő anyukák sem egyformák. Én mindig ott álltam a gyerek közelében, és tanítottam a szabályokra. Ha lassan mászik bátorítottam, hogy menni fog, de a csúszda elől igenis el kell jönni, ha meg nem kapcsolt/nem akart, akkor elhúztam.

Szerintem, ha lassan mászik fel a gyerek, de figyel a mászásra, akkor azt ki kell várni(esetleg beelőzni oldalt, ha van rá lehetőség), a csúszda elől viszont anyukának kellett volna eltessékelnie a gyereket.

Ez szerintem se "sérült gyerek poszt" én nagyon utálom, amikor a játszóházakban van külön babarész, de az fél-másfél éves persze pont nem ott akar játszani, és akkor a többiek nem tudnak kismotorozni bent, vagy elfoglalnak pont így valami játékot.. És igen, fel tud mászni negyedóra alatt a másfélévese, de ne csúcsidőben tegye már.. Ilyenkor a mi játszóházunkban minden gyerek beelőzi oldalt, szerencsére van rá lehetőség, mert széles a mászórész. Általában az van, hogy felmászik iszonyú lassan, aztán lecsúszni nem mer egyedül, akkor felmászik a szülő is(kis kiabálós bátorítás után).. Na szóval zavaró nagyon. A kicsit lassú gyerekeket illik megvárni, a nagyon lassúakat kikerülni/otthagyni, és ez minden esetben a szülő "hibája", nem a gyereké.. de gondolom ti a baba részen voltatok. Ott viszont downtól függetlenül vannak olyan gyerekek, akik lassúak, félénkek, ügyetlenebbek, és totál belefér a molyolás, bambulás, félés, lassulás, és igen, akkor kell menni, mikor szabad a csúszda, mert babák nehezen várják meg egymást mert irtó lassúak tudnak lenni. Az van kicsiknek, 4 év alattiaknak, pont azért, mert a legtöbb kicsi olyan, mint a downos baba, lassú, csak nem értelmi gond miatt, hanem megfontolós, félős, bizonytalan.

Az empátiás beszólás taplóság volt, szerintem ezzel pont ezt akarta az anyuka, hogy kezeljék sérültként a gyerekét, nem pedig átlagosként. Nekem eszembe nem jutna ilyet mondani, sőt, kezeljék csak úgy a gyerekem, mint a többit, hagyják ott, ha hisztis, vagy nem kellemes vele játszani, vagy szóljanak rá, ha elállja az utat, máskülönben az életben nem tanul meg olyan skilleket, amik miatt átlagos gyerekek közt van. Szerintem ezek fontosak, mondjuk az enyémnek van is esélye megtanulni/alkalmazkodni, a downosnak meg nincs.

Aki empátiát vár ilyen helyzetben, az nem átlagos kezelést vár, hanem megkülönböztetőt. Mondjuk szerintem egy downos gyerek szülője sosem várna átlagos gyerekként kezelést, mivel a downosak NAGYON eltérnek. Ez inkább autikra, adhdsokra jellemző, ők sokszor nem térnek el ennyire, gyakran fel sem ismered őket. Ő mondta, hogy kezeld átlagos gyerekként az övét?

Egyébként lehet, hogy azt hitte, azért kerülöd, mert downos, nem azért, mert lassú. Mondani kell, hogy a downnal semmi gond nincs, a lassúság miatt nem élvezi a lányod a játékot. Normális emberek megértik, én is megértettem, amikor nem akartak a gyerekemmel játszani, mert hisztis volt. Ilyenekből tanulnak és fejlődnek.

Semmi rosszat nem tettél kérdező, mem tudom itt 1-2 kommentelő miért àll beléd.

Minden gyerek ott játszik, ahol akar. Nem tartozik szamadàssal a 3 éves gyereked senkinek, hogy miért unta meg azt a játékot és megy a màsikhoz. Ha egészséges gyerek van mellette, és ugy àll tovàbb az is pont ennyi lett volna.

A down szindrómát nem lehet 100%-osan kiűrni? Én úgy tudtam, hogy igen 😳

Ha meg tudta, hogy így fogja megszülni akkor végképp nem értem, hogy miért másra vetíti a saját vállalt élethelyzetét, akkor nem is tudom sajnálni.

7

Hát 2 évesen az enyém is tüneményes,szófogadó kis tündér volt,ha normális fejlődése lesz, akkor lesz mikor a tiéd is türelmetlen lesz.

Amúgy azért mert speciális valakinek a gyereke meg nem biztos, hogy igényli hogy állandóan megkülönböztetett figyelemmel legyenek irántuk,mert az legalább annyira kellemetlen tud lenni mint amikor carnak rájuk.

26, a neurotipikus gyerekem is képes volt kivárni a sorát. Pont azért, mert a sérült testvérétől (is) tanult empátiát.

Nevelni kellene a gyerekeket, nem ráfogni a korukra, hogy "ezt még nem tudják". De tudják, ha a szülő fontosnak tartja ezerszer is elmondani, megmutatni, példat mutatni. Nem úgy mint a kérdésben, hogy dúlva-fúlva kiír egy kérdést egy piszlicsáré esetről ami valószínűleg őt jobban zavarta, mint a gyerekét.

28,29

Amíg az a környezet amiben élünk, az a közösség amibe jár a gyerekem azt a visszajelzést adja, hogy rendben van és jólnevelt gyerek, addig nincs szükségem a TI arctalan megerősítésetekre.:D