Hogyan kellene viselkedni, hogy a "speckó anyák" ne támadjanak?

Speckó anya - speciális gyerek (down kóros, autista, adhd-s, stb gyereket nevelő) anyák.

Bele akarják paszírozni az ilyen gyerekeket a társadalomba integráció címen, és amikor normális, átlagos gyerek szintjén vannak kezelve, akkor jön a támadás. De ha nem úgy vannak kezelve, akkor is.

Most akkor ugyanolyan gyerekek, vagy "speckók"?

Játszóházban voltunk 3 éves kislányommal. Ott volt egy down-os gyerek, kb annyi idős lehetett, mint a lányom. Ott csúszdázott a labdagödörnél. Odajött az a gyerek az anyukájával. A kislányom gyorsabban ment volna, gyorsabban ért a végére, mint a down-os, aki lassan ment, lassan mászott fel (segítséggel is), és a lecsúszás után percekig ült a labdagödörben. Emiatt percekre leállt az önfeledt játék. A második-harmadik ilyen csúszás után már éreztem, hogy mennünk kellene onnan, és nem is kellett sokáig várni, hogy a kislányom azt mondja, hogy menjünk máshová.

Erre anyuka felhördült, hogy tanítsak empátiát a gyerekemnek, meg türelmet. Ezen összevesztünk, aztán otthagytam. Egész végig engem is meg a lányaimat is szúrós szemmel méregetett.

Most nem azért, de névnap alkalmából mentünk oda. A gyereknek meg önfeledt játékra van szüksége, ha lekorlátozod, leszabályozod, akkor nem fogja élvezni (alap szabályok, korlátozások vannak azért). Inkább meg kellett volna köszönnie, hogy átadtuk a helyet, és nem én förmedtem rá, hogy lassítsa a játékot.

Pont nem a névnapjával egybekötött szülinapi ajándékánál nem kell empátiáskodni.

Akkor lettem volna empátiátlan, ha beszólok.