Miért látom boldogtalannak és idegesnek a legtöbb gyermekes ismerősömet?

Egyébként akit te boldogtalannak itélsz meg és már van gyereke abból neked mitől egyértelmű, hogy a kettő összefügg? Lehet, hogy a sikertelen unalmas munkájától boldogtalan vagy a sekélyes párkapcsolatától vagy a kilátástalan élethelyzetétől stb stb

Nyilván ugyanannyi boldogtalan ideges gyerektelen van mint gyerekes csak te teszel a gyerek miatt különbséget.

Illúziókkal vágnak bele, de szülőnek lenni soha nem olyan lesz, amilyennek elképzelik. Hozzáteszem, a boldog ember sem feltétlenül olyan, amilyennek te elképzeled. Kívülről nem könnyű megítélni, hogy valaki tényleg boldog-e, de te úgy gondolod, el tudod dönteni ezt valakiről. Valóban hatalmas boldogság egy gyerek, de nagy kihívás is, és szinte soha nem olyan, amilyennek elképzeled, ettől sokan koppannak.

1 és 2 jókat írt, nem tudom, miért kellett lepontozni.

Szerintem te nem is akarsz gyereket, aztán keresed az önmegerősítést, hogy lám azoknál van gyerek és boldogtalanok. Pedig valószínűleg nem a gyerek miatt, hanem ezer más dolog, pl. hitel, munkahely, egészség, családi problémák, stb.

Hogy van az szerinted, kérdezem tőled. Valaki nagyon szeretné és nagyon megérdemelné is a gyereket, de nem lehet neki, valaki meg futószalagon gyártja és nem érdemli meg őket, sőt, egy részét az állam kapja meg?

Egy biztos, ha születik valahol gyerek, ott már nem lesz olyan az élet, mint előtte. Más kerül a középpontba. Azt, hogy ezt valaki pozitívan vagy negatívan éli meg, az már egyéni dolog, de ne a gyerek szenvedje ezt meg!

4-es, akinek nem lehet gyereke, az miért nem fogadja örökbe azokat, amiket más futószalagon gyártott az államnak?

Ha nem arról van szó, hogy valaki csakis a saját genetikai állományát akarja továbbörökíteni, akkor semmi sem szól az ellen, hogy egy másvalaki által kipottyantott utód felnevelésében tapasztalja meg a szülő lét örömeit.

Az első 2 valasza teljesen tükrözi az enyémet.

Nem biztos, hogy van összefüggés, másrészt a sok öröm mellett stresszforrás is.

Annyit tennék hozzá, hogy a 2 kicsivel idegen környezet nekem is streeszes..otthon sokkal lazábbak vagyunk

Azért látod így, mert szerencsére nem találkoztál még olyannal a társaságban aki szeretne gyereket, de nem sikerül neki.

Annyi idős vagyok mint te, most derült ki, hogy nem sikerült az első lombikunk. Biztosíthatlak róla, hogy ha facebook és az insta profilomon nem is látszik, de boldogtalanabb vagyok mint bármelyik gyerekes ismerősöd és ez már 2 éve tart, és fogalmam sincs mikor lesz vége. Volt olyan időszak hogy egy hónapig minden este sírtam.

Nincs életkedvem, nem akarok reggel felelkelni az ágyból, előtte hiába szerettem mostanra utálom a munkám, mert tudom hogy nem ott kellene lennem, hanem itthon egy, vagy lassan 2 kisgyerekkel, sokszor ahhoz is borszató erőfeszítés kell, hogy zuhanyozzak vagy fogat mossak. Pedig nincs üvöltő gyerek, alszok rendesen mégsincs erőm. Mert nincs motiváció, nincs ami miatt érdemes legyen kikelni az ágyból. (igen, depresszió, igen már kezelés alatt állok)