Miért van mostanában annyira sok nő, aki úgy esik teherbe, hogy még a saját teste működésével sincsen tisztában?

9, tudtam hogy lesz a gyerek

Szexelni kell!

Csak ezt a naptar modszert elegge idiot@n tanitotta az anyam. Mondjuk az anyam eleg sok mindennel nem volt kepben. Peldaul ha betegek voltunk, csak a gyogynovenyes xarokra hivatkozott. Volt, hogy majdnem 40 fokos lazzal pusztultam meg, de o krumplikat kotozott a talpamra.

Nekem van egy nagyfiam, akivel terhes lettem 19 evesen, meg egy 7 eves pici lanyom, de mar a 7 eves is tudja, hogy lesz a baba. En fix, hogy mindenben felvilagositottam oket (fogom meg a picit.)

Az iskolai felvilágosítás egy vicc, ha egyáltalán van bármi. Nekünk elég jó volt a biológia tanárunk, engem érdekelt is és szerettem is, biosz emelt szintű érettségim is megvan (kellett is az egyetemhez), de az iskolában valahogy nem az emberi test működésére fektettük a hangsúlyt, az emberi szaporodásról szóló tananyagot kb egy iskolai óra (tehát 45 perc) alatt letudtuk, a maradék meg ment minden más rendkívül hasznos és értelmes dologra, mint pl a rendszertan meg a szem felépítése meg hasonlók. Jó, említettünk pár szót a női ciklusról, a hormonokról meg minden, de nem úgy, hogy ez egy kamasz gyerek számára érthető legyen és összerakja az egyet meg a kettőt.

És én még voltam olyan szerencsés, hogy az iskolában nem volt tiltva a szexuális felvilágosítás, így ingyen óvszer osztogatása mellett rémképeket nézegethettünk mindenféle váladékozó és szemölcsös nemi szervről. Merthogy a legtöbb helyen, ha van is iskolai felvilágosítás, az a nemi betegségekre fókuszál, nem a biztonságos szexre vagy úgy általában a "hogyan lesz a kisbaba" kérdéskörre. Ja, meg bemutatták a "néma sikoly" nevezetű csodálatos elrettentő videót az abortuszról. Fantasztikusan felkészültnek érezhettem volna magam ez alapján az életre. Janem. A szüleimmel meg tabu volt erről beszélni, anyám annyit mondott, hogy majd szóljak neki, mielőtt szeretnék valakivel lefeküdni (??? sosem volt olyan jó a kapcsolatunk, hogy ebbe utólag is beavassam, nemhogy előre szóljak, de gondolom ő úgy volt vele, hogy majd akkor letudja a felvilágosítást? 17 voltam egyébként, szóval egy kicsit elkésett volna vele addigra már amúgy is), apám meg egyszer kiborult olyan ~19 éves koromban, hogy tudja, hogy amikor számítógépezek, akkor fiúkkal is szoktam beszélgetni. Szóval vele aztán főleg jó buli lett volna erről beszélni.

Én elég nyíltan kezelem a szexualitás kérdéskörét, nem jövök zavarba az érzékenyebb kérdésektől, de a saját gyerekem kapcsán még nem merült fel a téma (most mondhatni időszerű lehetne, mert a második babával vagyok várandós, de a lányom még csak 2 éves, szóval ő még nagyon nem érdeklődik a részletek iránt), viszont úgy gondolom, hogy ezt nem lehet másképp biztosítani, csak őszinte és nyílt kommunikációval a gyerekek egészen kicsi korától kezdve, ami nagyjából az elmúlt évtizedig egy elképzelhetetlen dolog volt a legtöbbek fejében, legalábbis a saját környezetemből kiindulva. Nekem a nagymamám mesélte, hogy amikor először megjött a havi vérzése és erről kérdezte az anyját, akkor egy pofont kapott, mert ez illetlen téma, egy idősebb lány az iskolában mutatta meg neki, hogyan hajtogasson magának betétet régi rongyokból. Ő gondolhatod, milyen felvilágosításban részesítette az ő gyerekeit, akik meg szintén a fent ábrázolt módon adták tovább a tudást felém. Nyilván nem volt mindig mindenki ilyen, de azért ez nem volt ritka és még ma sem ritka szerintem, hogy a szülők tabuként tekintenek erre a témára, a gyerekek meg oldják meg maguknak, hiszen ott az internet. Csak ugye, ahogy az egyik válaszoló is írta, annyira sok infó kering a neten, hogy ember legyen a talpán, aki mindenféle előzetes felkészülés és háttértudás nélkül ki tudja szemezgetni a valódi, hasznos tartalmakat.