Szerintetek fiatal szülőnek számítunk? Ez inkább előny, vagy hátrány?

Annyira gyönyörű amikor egy 24 éves kislány terhes lesz, és onnantól kezdve azt hiszi, hogy ő már mindent tud, mindent látott, és bátran oszthatja az észt, mert ő felnőtt lett.

Aztán majd szembe jön a valóság.

Elég, ha csak a páros egyik fele kezd el vakarózni pár év múlva, hogy ő még élne.

Gyerekek vagytok, változni fogtok mindketten. Ha nem ugyanabba az irányba, akkor válás lesz a vége.

Nekem borzasztó korai lett volna, de én egyaltalán nem is akartam gyereket ilyen fiatalon. Szóval, az én szememben fiatalok vagytok.

De, ha nektek így jó, akkor csak ez számít. Abba meg szerintem hülyeség belekötni, hogy első kapcsolat, meg, hogy a szülőktől van lakás. Tök mindegy, a lényeg, hogy van. És aki az 5. kapcsolatában vállal gyereket, azok is szétmehetnek akármikor.

42, az utolsó mondattal azért vitatkoznék. Az ötödik kapcsolt is persze, szétmehet.

Csak addigra az ember érettebb, türelmesebb, jobban tudja, mit akar, tanul a korábbi hibáiból.

Érettebben választ.

Ettől függetlenül persze simán előfordulhat, hogy valaki elsőre is olyan szerencses, hogy megtalálja az igazit. Csak sajnos a tapasztalat nem ez.

Ebben az első kapcsolat dologban azért tényleg vannak kivételek. Én 21, a férjem 26 volt, mikor összejöttünk, mindkettőnknek első komoly kapcsolat.

25 voltam, amikor házasodtunk. Nekünk mondjuk úgy hozta az élet, hogy évekig nem sikerült teherbeesnem. Ez egy komoly próbatétel volt a mi kapcsolatunkban, ami nem volt egyszerű, de erősített minket.

Sokszor belegondoltam, akiknél csettintésre jött a gyerek, rég nincsenek együtt.

Most múltunk 8 éves házasok, 12 éve együtt. Februárban születik a gyerekünk. Utólag már nem bánom, hogy így alakult, mert sokkal biztosabb helyre születik, mint akiknél pár év után, gyors egymásutánban történnek a dolgok (összeköltözés, házasság, gyerek). A mi kapcsolatunk már bizonyított ennyi év alatt.

Álnaiv a kérdésed. Te komolyan nem tudod, hogy manapság miért lett "ráérős" a gyerekvállalás? Mert a ti korodbeliek többsége még vagy tanul, és/vagy az egzisztenciáját igyekszik megteremteni, ami szükséges a gyerekvállaláshoz. Titeket támogattak a szülők, de a nagy többség bizony nem ilyen szerencsés és/vagy nem érzi magát érettnek a gyerekvállaláshoz.

Azon embereknek, akik szerint fiatalok vagytok a gyerekvállaláshoz, igazuk van. Nem azért, mert én mondom, hanem mert nagy általánosságban nem ennyi idősen vállalnak az emberek gyereket. Magyarán: kiríttok az átlagból. Egyébiránt mit törődsz mások véleményével? Élj úgy, ahogy nektek jó; senkinek semmi köze hozzá. Ha bejön, és egy életre együtt maradtok, az a ti dolgotok, ha nem, az is.

Aki pedig az első kapcsolat tartósságával érvel valóban nem jellemző, hogy kitartana egy életen át, de van ilyen is, olyan is.

Mivel azonban arra voltál kíváncsi, miért vélekednek így az emberek, leírtam fentebb; bár gyanítom, nem mondtam neked újat. Ha mégis, akkor majd jó pár év múlva te is érteni fogod, amikor több lesz az élettapasztalatod, és másként látsz dolgokat, élethelyzeteket, mint most, 23-24 évesen. Sok boldogságot! :-)