Miért csinálja ezt egy anya? Miért akar eltántorítani?
Van egy nő a társaságunkban, aki amióta tudja, hogy babát várunk állandóan bombáz a hülye megjegyzéseivel. Elmesél egy-egy nehezebb időszakot a terhességéből, vagy a kisfia életéből és hozzáteszi, hogy "biztos felkészültél te erre?" "biztos ez kell neked?" "végre nem egyedül szenvedek majd", "kösd fel a gatyát, ha boldogulni akarsz".
Nekem ez olyan lehúzó, degradáló. Mintha csak rossz dologgal járna egy gyerek... Egy éve vártuk a babánkat, szeretnénk boldogan megélni és várni. Ezt a lehúzó hozzáállást nem tudom elviselni.
Tudom, hogy nem lesz minden rózsaszín habcsókos leányálom, de annyira vártuk... Megoldunk majd mindent. Miért kell ezt csinálni? Mintha csak ő lenne erre képes...
Ti mit szólnátok ehhez? Volt ilyen a környezetetekben?
Sajnos a férjem gyerekkori legjobb barátjának a feleségéről van szó, akik ráadásul elég közel élnek hozzánk, így nehéz kerülni. Amennyire tudom, megteszem, de azért vannak kötelező körök. Nem leszünk soha egymás szíve csücskei, ezt mindannyian tudjuk, de nem szeretném, ha a férjeink viszonya a mi viszonyunk miatt romlana meg. Gondolom ez érthető.
A legnagyobb baj az, hogy egyáltalán nem ugyanabban a helyzetben vagyunk. Ők sosem akartak gyereket, de becsúszott a 4 hónapos kapcsolatukba úgy, hogy a nő még el sem vált papíron az exétől. Nyilván innentől kezdve teljesen máshogy élte meg az egész várandóságot és gyerek kérdést. Nálunk stabil kapcsolatba, tervezetten érkezik, ráadásul az 1 éves próbálkozás miatt már türelmetlenül vártuk és nyilván boldogok vagyunk, hogy végre összejött.
Mindig is volt egy lehúzó stílusa, de őszintén nem értem miért jó az embernek a "saját nyomorát" (már bocsánat) belebeszélnie másba. Megjegyzem a férje egy halál birka türelmű szerető apa, aki soha nem mondott még olyat, jogy tragédia lenne a gyerekükkel az élet.
Egy pillanatig sem gondolom, hogy könnyű lesz, sőt. Csak reménykedni tudok benne, hogy pozitívan csalódom majd ami a képzeleteimet illeti és ami a valóság lesz, de őszintén szólva szerintem meg fogjuk tudni oldani, hiszek magunkban.
Egyszerűen csak nem értem az ilyen emberek pszichológiáját.
Rosszindulatú és ennyi.
Az egyik rokonom csinálja ezt de ő durvábban.
Az ő kisfia autista és nem tudja elfogadni a tényt.
Sok kisgyerek van a családban és amelyik gyerek valami furább dolgot csinál hátulról elkezd magyarázni, hogy ez is az autizmus jele meg az is neki azt mondta az orvos.
Olyan érzés mintha annak örülne ha autista lenne más gyerek is a családban nemcsak az övé.
Tök kellemetlen már.
Én ponz ezért nagyon ritkán beszélek vele.
Az ilyen embereket lekell építeni.
18# köszönöm, ez egy igazán értékes ötlet. Nem bunkó, de azért érezteti a határokat. Az nem igazán zavar, ha felhúzza rajta az orrát, amúgysem voltunk országos cimbik sosem. Csak tapló nem akarok lenni.
Kerülni teljesen nem tudom, sajnálom, ha ez nem érthető. Zömében ígyis nélkülem találkoznak mindig, de kb. 4-6 havonta egyszer átjönnek, vagy átmegyünk mi vacsira többed magunkkal hozzájuk, vagy másokhoz. Normál helyzetben ez kibírható, a férjemnek fontos, intelligens embereknek tartom magunkat, nem csinálok belőle gondot. Most meg örülök, hogy lesz nyomós okom ezt is minimum lefelezni, valakinek babázni kell... :D
Már kezdem megemészteni, csak sok volt ez így tegnap estére. Köszönöm mindenkinek a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!