Nem akar gyereket, mert fél, hogy nem tudnánk ellátni? Mit csináljak, hogy meggondolja magát és bízzon bennem?
24 éves vagyok, kb 20 éves korom óta vágyom saját kisbabára.
A párommal 3 éve vagyunk együtt, 2.5 éve együtt is élünk.
Mostanában már tényleg nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék arra, milyen jó lenne egy közös gyerek. Ha ezt felhozom, mindig ugyanaz a válasza.
Hogy ő 3 munkahely között rohangál, heti 1 napot fixen vidéken van, este 6 előtt sosincs itthon, intézi az én ügyes-bajos dolgaimat is, és ha egy nap 40 órából állna, neki az is kevés lenne, ne akarjak már egy csecsemőt is a nyakába varrni. Mert hogy így is minden aprósággal felhívom, nem telik el úgy két óra, hogy valamit ne kéne sürgősen megoldania nekem és hogy egy babával azért komolyabb dolgok is lehetnek, mint az én napi kis problémáim és el nem tudja képzelni, hogy azokat hogyan kezelném egyedül. Meg hogy ő csak az első 2-3 hétben tudna itthon lenni, utána reggeltől estig az én felelősségem lenne a gyerek és őszintén nem tudja, mennyire lennék képes életben tartani és nem hívnám-e pánikolva az első sírásnál.
És hogyha terhes leszek, ott nem lesz visszaút, nem gondolhatom meg magam, ha unom az anyaságot és másra vágyom, akkor is helyt kell álljak a maximumon. Mert hogy szerinte ha tényleg teherbe esnék, és jövő nyáron nem bulizhatnám végig a nyarat, én lennék a legjobban megsértődve... Mert szerinte nekem ez, hogy lenyugszom, csak a hidegebb idő beálltával jön elő, de amióta együtt vagyunk, én minden nyáron egy "buligéppé" változom, aki heti 7 napból 6-ot átbulizik, legyen akár éjszaka, akár nappal.
Szóval azt érzem, hogy ő engem totál alkalmatlannak tart az anyaságra... De senki nem úgy születik, hogy rögtön tudna mindent, ahogy mondták nekem, minden jön magától és az ösztönökre hagyatkoznak a legtöbben, de van rengeteg könyv, szakirodalom, blog/vlog erről. Hiszen kb óránként nők millió lesznek anyának, nem hiszem el, hogy annyira lehetetlen feladat lenne. Ha meg úgy érzem, hogy egyedül sok, akkor itt van anyukám, anyósom, a nagyszüleim, vagy akár vehetünk fel valakit segíteni is. Minden problémára van megoldás általában.
Jövőre 25 leszek, nem akarok már tovább várni. A párom 40+, fiatalabb ő sem lesz.
Teljesen alkalmatlan vagy jelenleg gyereknevelésre.
Az a 9 hónap terhesség úgy elrepül, hogy észre sem veszed. Nem lesz időd arra, hogy akkor állj neki önállósodni. Azt előtte kell. Állj a saját lábadra, ne a párodtól várj megoldást mindenre.
A terhesség alatt orvoshoz kell járni, ügyeket intézni, nem csak a cuki dolgok bevásárlása a feladat.
Szép dolog, hogy bízol egy esetleges magas gyerektartásban, ha szétmentek, de a kapcsolataival, amikkel téged segít, pont ugyanúgy tud keresztbe is tenni neked, és valóban hoppon maradsz.
Én 27 éves vagyok, a párom 41. Soha nem nézett gyereknek, nem intézte az ügyeim, mindig felnőtt nőként kezelt, az elején tudtuk, hogy családot fogunk alapítani, eszébe se jutott, hogy rossz anya lennék, és nekem se, hogy Ő rossz apa.
Most van egy 14 hónapos kisfiúnk, és már dolgozunk a kistesón. Nem tudom, én úgy látom, hogy egyáltalán, soha nem akar a párod gyereket, vagy nem így van?
62/66 vagyok.
Ez borzasztó sok idő, amennyit várni szeretne...nem fiatal már, nem fikázásból írom, mint írtam, az én párom is már elmúlt 40,de körberöhögtem vona, ha közözli, hogy várni akar még úgy 50 éves koráig
1-2 évet szeretne, 45 lenne akkor kn.
Csak ugye mi van, ha nem leszek terhes rögtön, hanem éveket kell várni?
Nem akarok özvegy lenni egy kiskamasz mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!