Nem akar gyereket, mert fél, hogy nem tudnánk ellátni? Mit csináljak, hogy meggondolja magát és bízzon bennem?
24 éves vagyok, kb 20 éves korom óta vágyom saját kisbabára.
A párommal 3 éve vagyunk együtt, 2.5 éve együtt is élünk.
Mostanában már tényleg nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék arra, milyen jó lenne egy közös gyerek. Ha ezt felhozom, mindig ugyanaz a válasza.
Hogy ő 3 munkahely között rohangál, heti 1 napot fixen vidéken van, este 6 előtt sosincs itthon, intézi az én ügyes-bajos dolgaimat is, és ha egy nap 40 órából állna, neki az is kevés lenne, ne akarjak már egy csecsemőt is a nyakába varrni. Mert hogy így is minden aprósággal felhívom, nem telik el úgy két óra, hogy valamit ne kéne sürgősen megoldania nekem és hogy egy babával azért komolyabb dolgok is lehetnek, mint az én napi kis problémáim és el nem tudja képzelni, hogy azokat hogyan kezelném egyedül. Meg hogy ő csak az első 2-3 hétben tudna itthon lenni, utána reggeltől estig az én felelősségem lenne a gyerek és őszintén nem tudja, mennyire lennék képes életben tartani és nem hívnám-e pánikolva az első sírásnál.
És hogyha terhes leszek, ott nem lesz visszaút, nem gondolhatom meg magam, ha unom az anyaságot és másra vágyom, akkor is helyt kell álljak a maximumon. Mert hogy szerinte ha tényleg teherbe esnék, és jövő nyáron nem bulizhatnám végig a nyarat, én lennék a legjobban megsértődve... Mert szerinte nekem ez, hogy lenyugszom, csak a hidegebb idő beálltával jön elő, de amióta együtt vagyunk, én minden nyáron egy "buligéppé" változom, aki heti 7 napból 6-ot átbulizik, legyen akár éjszaka, akár nappal.
Szóval azt érzem, hogy ő engem totál alkalmatlannak tart az anyaságra... De senki nem úgy születik, hogy rögtön tudna mindent, ahogy mondták nekem, minden jön magától és az ösztönökre hagyatkoznak a legtöbben, de van rengeteg könyv, szakirodalom, blog/vlog erről. Hiszen kb óránként nők millió lesznek anyának, nem hiszem el, hogy annyira lehetetlen feladat lenne. Ha meg úgy érzem, hogy egyedül sok, akkor itt van anyukám, anyósom, a nagyszüleim, vagy akár vehetünk fel valakit segíteni is. Minden problémára van megoldás általában.
Jövőre 25 leszek, nem akarok már tovább várni. A párom 40+, fiatalabb ő sem lesz.
"De akkor MIÉRT jársz oda? Hogy ne kelljen dolgozni....?"
Maga a szak, a későbbi munkám érdekel. De ahogyan általános iskolában, vagy középiskolában voltak olyan tárgyak, amik hidegen hagytak és azóta sem foglalkoztam velük, itt is ugyanúgy vannak ilyesmik.
Szerintem páran nyugodtan befejezhetik a bankszámlám tartalmának megismerését. :)
Sokan sokkal rosszabb körülmények közé akarnak gyereket, én legalább fontosnak tartom azt, hogy anyagilag minden biztosítva legyen egy kisbabának.
Egy pillanat alatt elintézi, hogy csak egy munkahelyen legyen 4 órába bejelentve, máris csak 25 ezret kapsz gytnek., aztán próbáld bizonyítani hogy máshonnan is kap fizut..
Na meg, ekkora bevétel, oké, de mennyi a hivatalos belőle? Szóval érted..
Nem bántani akarlak, nekem is idősebb pl a párom, és nem, nem sugar daddy, de tény, hogy nem korombeli, a választásom oka pedig az volt mint neked: komolytalannak tartom őket, nincs anyagi biztonság stb. De!
Az én férjem soha nem beszélt így velem, egyszer sem éreztette hogy szar anya lennék, egyenrangú vagyok a kapcsolatban.
Persze ehhez az is kellett, hogy én is felnőjek. Meg kellett tanulnom háztartást vezetni, főzni, ügyet intézni, és mellette nem kiborulni, hisztizni ha valami nem úgy van, ahogy én akarom. Az élet már csak ilyen.
Meg kellett tanulnom pl kulturált módon bulizni nyáron. Nem véletlen hozza fel ezeket párod sem, neki sem tetszik valószínűleg a féktelen bulizás, cserébe nonstop hívogatod őt minden hülyeséggel, holott el tudnád egyedül is intézni. Pl a Romániai eset: Google, külügyminisztérium, tolmács. Ennyi lett volna, semmi több., ezért rángattad őt.
Bulizás megy, de felnőttként helytállni az életben már nem.
Én értem hogy gyereket akarsz, mind tudjuk itt milyen gyerekre vágyni, de ahhoz először neked kell felnőni, és ez nem csak azt jelenti hogy délre már rotyogjon a paprikás krumpli, hanem fejben kell felnőni, nem más nyakán lógni ha zht kell írni, hanem bevállalni az egy hétig tartó stresszt és nekiallni dolgozni azért a diplomáért. Megjegyzem, a baba több stresszel jár mint a zh vagy beadandó, és tudom, mert én is mérnök szakon végeztem, lofasz a gyerekhez, terhességhez képest az a 4 évig tartó képzés.
Keress önismereti könyveket, olvass sokat, tanulj magadról, csak ezt tudom tanácsolni.
És ne hivogasd óránként szerencsétlent, mert valószínűleg ez az oka, hogy semmi tisztelet nincs már feléd. A szemében csak kislány vagy. Egy gyerekként viselkedő nő mellé ugyan minek neki még egy gyerek?
Ahogy neked nőként fontos az anyagi biztonság, neki férfiként fontos, hogy a gyereke anyja ne egy életképtelen liba legyen.
Szabadidős partnernek vagy jó max, nem egyenrangú társnak..a pasik sem hülyék.
Csak az első oldalt olvastam végig Kérdező.
De te tényleg alkalmatlan vagy az anyaságra. Egyedül meg sem próbálsz semmit elintézni. Jóhogy elege van abból, h a 3 munkahely plusz a te dolgaid.
Illetve ő él veled, ő ismer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!