Nem akar gyereket, mert fél, hogy nem tudnánk ellátni? Mit csináljak, hogy meggondolja magát és bízzon bennem?
24 éves vagyok, kb 20 éves korom óta vágyom saját kisbabára.
A párommal 3 éve vagyunk együtt, 2.5 éve együtt is élünk.
Mostanában már tényleg nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék arra, milyen jó lenne egy közös gyerek. Ha ezt felhozom, mindig ugyanaz a válasza.
Hogy ő 3 munkahely között rohangál, heti 1 napot fixen vidéken van, este 6 előtt sosincs itthon, intézi az én ügyes-bajos dolgaimat is, és ha egy nap 40 órából állna, neki az is kevés lenne, ne akarjak már egy csecsemőt is a nyakába varrni. Mert hogy így is minden aprósággal felhívom, nem telik el úgy két óra, hogy valamit ne kéne sürgősen megoldania nekem és hogy egy babával azért komolyabb dolgok is lehetnek, mint az én napi kis problémáim és el nem tudja képzelni, hogy azokat hogyan kezelném egyedül. Meg hogy ő csak az első 2-3 hétben tudna itthon lenni, utána reggeltől estig az én felelősségem lenne a gyerek és őszintén nem tudja, mennyire lennék képes életben tartani és nem hívnám-e pánikolva az első sírásnál.
És hogyha terhes leszek, ott nem lesz visszaút, nem gondolhatom meg magam, ha unom az anyaságot és másra vágyom, akkor is helyt kell álljak a maximumon. Mert hogy szerinte ha tényleg teherbe esnék, és jövő nyáron nem bulizhatnám végig a nyarat, én lennék a legjobban megsértődve... Mert szerinte nekem ez, hogy lenyugszom, csak a hidegebb idő beálltával jön elő, de amióta együtt vagyunk, én minden nyáron egy "buligéppé" változom, aki heti 7 napból 6-ot átbulizik, legyen akár éjszaka, akár nappal.
Szóval azt érzem, hogy ő engem totál alkalmatlannak tart az anyaságra... De senki nem úgy születik, hogy rögtön tudna mindent, ahogy mondták nekem, minden jön magától és az ösztönökre hagyatkoznak a legtöbben, de van rengeteg könyv, szakirodalom, blog/vlog erről. Hiszen kb óránként nők millió lesznek anyának, nem hiszem el, hogy annyira lehetetlen feladat lenne. Ha meg úgy érzem, hogy egyedül sok, akkor itt van anyukám, anyósom, a nagyszüleim, vagy akár vehetünk fel valakit segíteni is. Minden problémára van megoldás általában.
Jövőre 25 leszek, nem akarok már tovább várni. A párom 40+, fiatalabb ő sem lesz.
válasza:Miért lógna bilibe?
Számodra elképzelhetetlen az, ami nekem, vagy a barátnőimnek természetes.
Igen, az, hogy tervezi az eljegyzést, azt jelenti, hogy 2 éven belül esküvőnk lesz. Már beszéltünk erről. Nem kell mindenkit hazugnak beállítani, aki nem úgy él, mint te.
válasza:Ne fárasszál már..de tudod mit? Nyaggasd csak nyugodtan a palidat+told erőszakosan a gyerek dumát és garantáltan lelép.
Lehet át kéne gondolnod, hogy te mit teszel hozzá ehhez a kapcsolathoz a p*ncikádon kívül.
válasza: válasza:Nyilván nem akar változtatni rajta. És ilyen munkarend mellé valóban nem fér bele a gyerek. Ha apaként részt akar(na) venni a gyermeke életében, akkor az ennyi meló mellett lehetetlen.
Nos, a többiek már leírták azt amit én is gondolok, de azért van mit hozzátenni még.
Szerintem semmi gond nincs azzal, hogy még éled az életed. Más is csinál ilyet, na bumm. Viszont érdemes lenne tisztán látnod a saját helyzeted. Gondold csak végig, itt vagy te, akit a szülei nem neveltek önállóságra, és még nem sikerült elsajatitani úgy az életet teljes egészében. És mondom, ezzel nincs is baj, idővel jön ez is.
De, a párod latastol vakulasig dolgozik, a gyermek 100%ban a te felelősséged lenne. És baromi nehéz egyedül egy gyermek nevelése. Sokan csinálják, igen, van akinek csak két hetente jár haza a férje, de ők is panaszkodnak rendesen. Olvasd csak végig a gykt, olvasd el mi kínlódás az anyaság. Az első 3 év szigorú magány az anyának, még akkor is, ha apa hazajár időben. Hát még ha így dolgozik..
Azt pedig te sem várhatod, hogy 5-6ig munkarend mellett még ő keljen, ő patyolgassa a gyereket, netán ő éjszakázzon mellette.
40+nál ha ilyen sarkalatos véleménye van, nem akar gyereket.
Tudom, szar ezeket olvasni, de itt mindenkinek igaza van, te sem vagy fejben érett még, a párod az, de ő meg nem akar gyereket. Bazi nagy felelősség, ami az ő életébe nem fér bele, a tiédbe pedig még nem fér bele.
válasza:Egy baba születése egy már gazdag élettapasztalattal rendelkező, sokat látott nőnek is hatalmas kihívásokkal jár, hát még olyasvalakinek, mint te.
Összefogsz roppanni a nagy teher és intéznivalók alatt, ami még pluszban rádhárul majd. Olyan depressziód lesz, hogy majd örül a család ha majd az első héten nem ugrasz ki az ablakon.
Senkit nem neveztem csórónak, vagy irigynek. Hidegen hagy az itteni válaszolók anyagi helyzete. Nem az én dolgom, nem érdekel. De azért ne tegyünk már úgy, mintha az annyival előrébb lenne és anyagilag független lenne a párjától, aki egy minimálbéres munkából ment szülni és otthon van 3-4 évig a gyerekkel.
Tudom, hogy nehéz időszakok is vannak egy babával. De én a külső segítségtől sem zárkózom el. Nekem is volt dadám régen, semmi rosszat nem gondolok erről.
válasza:Dehogy fog összeroppanni, jön majd a bejárónő, meg a dajka, a szülei intézik helyette a hivatalos ügyeket, segítenek orvoshoz vinni a babát, stb. lesz ideje továbbra is magára, pont ahogy eddig. Ha lesz kedve, akkor meg majd babázik is egy kicsit.
Azok roppannak bele, ahol nincs segítség (tökmindegy, hogy a rokonok, vagy fizetett alkalmazottak). Nem egyenlőek pályák, nem egyenlőek az esélyek, ezt ne felejtsétek el. 😔
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!