1 évesen nem hajlandó ülve enni, sétálva viszont simán eszik mennyiséget. Ti hagynátok?
Már önállóan eszik azt, amit mi, semmi pép vagy tudomisén, kézbe veszi a kaját és tolja befelé. Viszont az etetőszékben ez kb 2 falat erejéig marad így, utána repül mindenfelé az akármi miközben torkaszakadtából üvölt, és én ezt eddig mindig úgy értelmeztem, hogy hát akkor nem ízlik, nem tetszik, nem éhes, mittudomén, szóval kivettem a székből és kapott cicit. Sírt is a szám rendesen, hogy hát ez a gyerek 1 éves, nem eszik mennyiséget, bezzeg más gyereke ilyenkor már... Na, de most voltunk nyaralni, nem volt etetőszék, az ölemben ülve evett, illetve a strandon mellettünk állva. A mocsok az egy dolog, amit ott leművelt, de cserébe olyan mennyiségeket betolt, hogy én csak pislogtam. Itthon is most kipróbáltam, eszik rendesen- ha nem az etetőszékben van.
Nem akarom hagyni, hogy járkálva egyen, veszélyes is, meg amúgy is ha most ezt megtanulja, hogy lehet, soha az életben nem szoktatom le, ugyanakkor egy 1 évesnek mégis hogy magyarázod meg, hogy ülve egyen? Az meg láthatóan nem hat, hogy akkor ha dobálózik, akkor befejezettnek tekintjük az étkezést, mert hónapokon keresztül ezzel csak annyit értem el, hogy akkor nem evett és kész.
Nekem már a himbilimbim kivan a szoptatással, ezért örülnék neki, ha már végre rendesen enne, de most teljesen tanácstalan vagyok, hogy mi legyen. Hagyjam, hogy így sétálgatva, a kanapéba törölve, de legalább mennyiséget egyen, vagy továbbra is kössem az ebet a karóhoz, hogy márpedig enni csakis ülve, legjobb esetben is az ölemben (minimálisan jobb eredménnyel, mint az etetőszékből) egyen? Ti mit tennétek?
Nem hagyom, de elmúlt 2 és még mindig próbálkozik vele.
Nem akar enni az asztalnál, akkor kész, befejeztük és nem hagyom, hogy öt perc múlva állva kuncsorogjon.
Nálam működik, ritkán áll fel mielőtt végezne, de a "gyengébb kezű" mamáknál bepróbálkozik és nyer.
Hozzáteszem, hogy ez a módszer csak jó evő gyerekeknél működik. A rossz evő inkább éhen hal, akárki akármit mond. Nagyobbikomnál öngól volt minden ilyen irányú keménykedés, mert sose jött vissza az asztalhoz.
Nála is következetesen elvettem az ételt, eredmény: egyáltalán nem evett, a következő alkalommal sem, azután sem. Neki jutalom volt, ha elküldtem az asztaltól, elvettem az ételt, mert dobált, turkált vagy elfutott.
Èn engedem. A lànyom inkàbb egèsz nap semmit nem eszik, csak ne kelljen 10 percet is ülnie.
Az etetőszèkből is folyton ki akar jönni, ìgy legalàbb eszik valamit. Lehet lepontozni, hogy következetlen vagyok :)
"...szóval hónapok óta nem eszik és pont. Az meg nem alternatíva, hogy hagyom éhen halni"
Ha hónapon óta nem enne, már nem élne, de mindegy. Saját akaratából még egy gyerek se halt éhen. Leülteted, ádáz neki enni. Ha feláll, végé az étkezésnek. Ha éhes lesz, enni fog.
"Ha éhes lesz, enni fog."
Ez az, hogy a lányom még életében sose volt éhes, pedig már 6 éves.
Fogalmad sincs, miről beszélsz. A nem evő gyerekeknél ez nem old meg semmit. Lehet keménykedni, csak nem vezet semmire. A szabályt az illem kedvéért megtanulja ezzel, de többet nem fog enni tőle a következő alkalommal sem.
Nàlunk sincs állva evés, se játék az étellel. Kicsi korától ez volt a szabály. Nem kergettük az asztal körül, hogy na még egy falatot. Mégis képes lenne teli hűtő mellett éhen halni. Egész közel jár hozzá, 3 % alatti percentilissel vegetál.
Testvére pont ugyanilyen neveléssel jó evő.
#11 és a nagyobbikodnál mi vált be végül? Én is kb ezt érzem, hogy kb jutalomként tekint erre.
Hát márpedig az én lányom éhesen sem eszik. Inkább eldobálja a kaját és üvölt a székben. Az ölemben eszik valamivel többet, de úgy se jelentős, és akkor is folyton izeg-mozog közben, mint akinek ott a sajtkukac a fenekében. És hiába vettem el eddig mindig előle a kaját, nem evett többet a következő étkezésnél sem. Akkor is így volt, amikor nem kapott a kettő között cicit. Csak akkor sírt is mellé.
"Hát márpedig az én lányom éhesen sem eszik."
Értem. Ezek szerint a gyermek vagy sulyos ertelmifogyatekos, hiszen nem ismeri fel az éhség és az evés közötti kapcsolatot, vagy autista, akinél az evés a "mumus", vagy a legvaloszinubb: egyszerűen tömöd valami xarsaggal egész nap, így evidens, hogy nem lesz soha éhes.
#17 az enyém pl anyatejen. Amúgy elmondom neked, mit evett tegnap egész nap:
-2 falat omlett
-megnyalta a sajtot
-megcsócsált egy uborkát
-az ebédből kievett egy hüvelykujjkörömnyi krumplit, és felcsippentett két szem darált husit
-uzsonnára betolt egy egész(!) szilvát
-vacsira a reggelihez hasonló mennyiségben fogyasztott a melegszendvicsből és a mellé kínált zöldségekből.
Ez a mennyiség, ha összegeznénk, nagyjából 10 gramm kaját jelentene. Egész nap. Ennél még 6 hónaposan is többet esznek a normális gyerekek. És mindezt úgy, hogy nem kergetem én sem az asztal körül, ha dobálózik és visít mellé, akkor kiveszem a székből, aztán megy a dolgára. Ha hagyom, hogy olyankor visszajöjjön és falatonként, de állva adom neki a többit, akkor megeszik kb mindent, amit neki szántam. Azért igenis van különbség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!