Mit vártok el az apukától?

Mindent tudjon megcsinálni szájbarágás nélkül.

Ha otthon vagyunk ne csak nekem jusson eszembe megnézni a pelust.

Éjjeli kelése felesleges lett volna az elején, de pl a 2 évesemhez, ha kell leninnéha jólesik, ha ő megy,mert ott a kicsi is.

Háztartás: ha valaki jön vendégségbe és / vagy az ütemszerűnèl több dolgot kell megcsinàlni mondjuk karácsonykor.. átrendezni a nappalit stb és főzni is, akkor vagy a gyerekeket rendezze vagy segítsen be.

De úgy gondolom ketten vállaltuk őket.. ketten visszük az egész életünket.

12

Tehát akkor aki nem egész nap forrónaciban főz mos takarít helyetted meg a gyereket is felneveli helyetted az nem férfi? :D

Az én férjem sokat segít. Hétvégén pl ő kel reggel 7 körül a gyerekkel, én alhatok tovább. Éjszaka is van hogy felkelt még kisebb volt.

Hétvégén szombatonként amúgy is ő van fixen vele du is mert nekem elfoglaltságom van. Igen, én elvártam hogy munka mellett is sokat segítsen, mert én is dolgozok, most itthonról keveset, de pár hónap múlva már 6 órában fogok fixen heti 5 nap nem itthon, onnantól már az sincs, hogy ő a fő kenyérkereső, bár most sincs ez,mert nekem is van havi 230 ezer bevételem körül, nem érzem, hogy eltartott lennék még úgy sem, hogy ő a dupláját keresi ennek. Úgyhogy kezdettől fogva ez volt, közös a gyerek, közös az ellátása, én ebből sosem engednék, de szerencsére nem is kell erőltetnem, mert ő a szülő típus jobban kettőnk közül, neki jön zsigerből, nekem sok mindent szokni kellett. Első naptól kezdődően ő fürdet,én eddig 4* fürdettem összesen a 1.5 éves gyermekünket, gyakorlatilag este mindent ő intéz már vele, én akkor házimunkázok.

Házimunkában nem várok el annyi segítséget, mert azt szeretem én csinálni, de amúgy azt is megcsinálgatja so so, amit meglát. Elrakja az edényeket, megeteti a kutyát, kiviszi a szemetet, megágyaz, ilyen apróbb dolgok. Amúgy én komolyan gondolom, ha valaha elválnánk nála jobb helyen lenne a gyerkőc mint nálam, csak azért írom le, mert ilyen is van, tudom ritka, de van ilyen.

Hát alap hogy vegye ki a részét, ki is veszi, mindig mindketten dolgozunk valamit itthon ha ébren vagyunk, kivéve ha együtt leülünk.

Viszont így is nagyon nehéz, sok a feladat: nagy felkész ház, kert, plusz állások, idős szülők, mozaikgyerek, extra élénk es faradhatatlan saját, kutya, félighalott öregautó stb.

Szóval ami rám jut házimunka, az egy panelben kb maga a háztartás (nem leszólás, panellakó voltam én is és nagyon hiányzik)

Kelni én keltem a szoptatás miatt.

Az éjjeli kelést nem várom el, a gyerek nem sírós, csak enni kel fel, azt úgyis csak én tudom megoldani.

Ő vásárol, vasal, takarítást közösen. Főzni leginkább én szoktam, de hétvégén, ha itthon van ő is szokott. Sütni nem tud jól, azt én csinálom, de az nyilván nem létszükséglet. Ha valamiért éjjel nyűgös a gyerek és kevesebbet alszom, szeretem, ha délután elviszi sétálni míg én pihenek, de sokszor együtt megyünk, mert közös program, jó együtt lenni. Fürdetés meg az esti masszázs az ő feladata, hogy ő is kötődjön a picihez meg viszont, de annyira édes, mikor fürdik, hogy sokszor én is bemegyek. De amíg énekel, masszíroz, öltöztet én pihenek vagy vacsizok.

Sokszor ha nyűgös nap van, akkor csak támogat és ott van, mivel kicsi a gyerek még nagyon és nyűglődéskor inkább cicit akar, amit az apja nem tud adni neki, tehát ilyenkor csak én vagyok. Heti 1x1,5 órát online nyelvet tanulok, addig is ő van vele. Pelus csere meg ilyenek alap, ki mikor ér rá. Hosszabb időre az iszsz miatt nem tudom ráhagyni, nem megyek el így messzebbre. Múltkor fodrászhoz elkísértek, amíg csinálták a hajam sétáltak, de utána a gyerek már kért szopizni a kocsiban.