Bármit megtennél a gyerekedért?

A vállalkozásomat és a munkámat teljesen beáldoztam, mert állandóan fejlesztése jártunk. Felőrölt rengeteg időt, anyagiakat. Megérte, ezt kellett tennem. Ekkor az ő jövőjét helyeztem magam elé.

Most 13 éves, válunk az apjával, és borzasztó nehezen fogadja el, hogy nem maradok vele, hogy feldúlom a családot.

De leszek olyan önző, hogy 37 évesen megadom az esélyt, hogy találjak egy szerető párt és nem maradok az apukájával, hogy élhesse a gondtalan gyerekek életét. Rövid távon önzőségnek érzem, de hosszútávon látom az előnyét. Ha annyit elraktároz magában ezzem, hogy ne adj' Isten legyen ereje kiszállni egy rossz kapcsolatból, mert hát anya is meglépte már megérte. Olyan helyzetben még nem voltam, hogy ilyen rémes dolgok közül kell válasszak, hogy ki eszik. Bár ebben is szoktam önző lenni, mert van, hogy megeszem a csokiját.😀

Egészséges mértékben ő lesz az elsődleges, de ahogy fentebb írták egyéni felelősségvállalása kell hogy legyen.

"Párkapcsolatom, de még csak szexkapcsolatom sem lesz már soha. "

Ezt a mártirkodó dumát már ezredjére írod le. Szerintem ez így neked nagyon jó, és legalább van kire fogni. Miért is ne lehetne kapcsolatod, mert a gyereked fejlesztésre szorul/szorult? Millió nő kezdi újra az életét egyedülállóként, sokkal rosszabb helyzetből kimászva, és nem nyomatja magát a GYK-n ezredjére.

Ez az az eset mikor pont jó neked a langyon fhosban, és van valaki akire lehet fogni, ha esetleg valaki rákérdez.

Lehet lepontozni érte.

"Miért is ne lehetne kapcsolatod, mert a gyereked fejlesztésre szorul/szorult?"

Rendes kapcsolatom nem lehet, mert egy ilyen viselkedésű gyereket normális férfi nem tolerál. Szexkapcsolatra max. délelőttönként lenne 3 óra, mínusz míg összevakarom magam romjaimból, ami esetemben qrva sok idő, mert tényleg a hányás szintig lepusztultam mellette. Na de normális férfi délelőtt dolgozik. Arról már nem is beszélve, hogy kinek kell ilyen nő, amikor kaphat jobbat és (problémás) gyerekmenteset? Na ugye... Ennyit arról, hogy mi kifogás és mi nem. A többi "millió" egyedülálló anya meg nem érdekel a legalább átlagos szintet elérő külsejével, jobb lehetőségeivel.

"Egyszer kérdeztem privátba hogy ezt hogy kell érteni, hogy és mennyire mentél tönkre emiatt, de nem válaszoltál rá."

Privátokra nem válaszolok.

Rontott a már meglévő eü. problémámon, hogy nem tudtam tőle napi 5-6 alkalommal megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani. Ez az eü. probléma durván kihat a külsőmre, még csúnyább lett a bőröm, a hajam stb., mint volt. Az eleve problémás fogaimat és ínyemet sem tudtam megfelelően ápolni mellette, azok is romlottak. Sosem volt normál súlyom, de így végképp csontsoványra fogytam. És mivel egész nap csak ordítást, őrjöngést hallgattam, valamint dedóztam, animátorkodtam (nem képes önállóan normálisan elfoglalni magát - nem, nem nevelési hiba ez sem, hanem a problémája tipikus tünete), így beszűkültem, a memóriámnak annyi lett, a felfogásom lassú lett, szétcsúsztam stb. Kb. mintha demens lennék.