Akiknek a gyereke előrébb tart a fejlődésben a kortársainál, ti nem érzitek kellemetlennek néha a beszélgetést más anyukákkal?
A fiam jóval előrébb volt mindig is mozgásfejlődésben, mint a többség. Most épp beszédfejlődésben vagyunk hónapokkal a többiek előtt. Fél évvel idősebbek nem beszélnek annyit, mint a fiam.
Nyilván az ember játszótéren, ismerősökkel, rokonokkal beszélget, nyilván a fő téma a gyerek. Sok a hasonló korú a játszón és a családban is.
És egyre többször érzem, hogy kellemetlenül érinti a többieket, ha hallják az enyémet, és rosszul érzik magukat, hogy az övék még nem tudja. Nyilván felismertem ezt a tényt, és nem dörgölöm senki orra alá, de látják, hallják mit tud a gyerek és rákérdeznek, mennyi idős stb. Majd látom, hogy szinte szégyenkezve mondják, hogy hát az övék még semmi ilyet, hiába x hónappal idősebbek. És azok sincsenek elkésve egyáltalán, csak az enyém siet. És hozzá hasonlítják a sajátjukat.
Hogy lehet ezeknek tompítani kicsit az élét?
Kicsit már nekem is kellemetlen, mert annnnyira büszke vagyok rá, hogy ilyen okos, de nem dicsekedhetek el vele büszkén, mert bántana másokat...
Ha kérdetik elmondod, hogy igen, mászik. Igen, jár.
A reakciót meg le kell tojni.
Szerintem ha panaszkodnak és neked is van miről, panaszkodj te is.
Ha dicsérik a sajátjukat, és neked is van miért, dicsérd te is.
Bónusz: Ha szidja a sajátját és a te panaszaid nem szívesen hallgatja, figyeld a gyerekét és dicsérj rajta olyat, amit tudsz!
Nagyon könnyű túlélni így a beszélgetéseket. Egyébként a nyelvérzék önmagában nem árulkodik az iqról, a mozgásfejlődés meg pláne nem. Az enyém pl nem beszélt, szorongtam is miatta, de a beszélő gyerekekhez képest 4 éves szinten rajzolt 2 évesen.. aztán szépen behozta a többieket majdnem teljesen beszédben, a többiek meg behozták majdnem teljesen rajzban.
Első gyereknék még odáig vagyunk és nagyon aggódunk, de utólag, a tapasztalattal megjön a nyugi, “nahát neki ez hamarabb ment, jó, majd pár hónap múlva úgyis egy szinten lesz másokkal”
Az én kislányom is hamarabb kezdett beszélni az átlagnál. Nem volt kellemetlen. Ha valaki megdicsérte, milyen ügyes, megköszöntem és ennyi.
Tudtam ugyanis, hogy ez a világon semmit nem jelent. SEMMIT. A két évvel idősebb fiam pl.max tíz szót mondott kétévesen, mégis teljesen normális, iszonyú cuki kisgyerek volt.
Sőt, tovább megyek: most alsóba jarnak, és a másfél évesen mondókázó kislányom már egyáltalán nem kiemelkedő. Jó tanuló, nem buta, de semmi extra.
Értelmes ember ezen nem akad fent, hogy a te gyeteked előrébb tart, mint az övé. Megdicsérik, köszönd meg és kész. Nem kell kellemetlenül érezni magad.
Engem max az zavar, ha lenéz emiatt másokat. Már volt olyanhoz szerencsém.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!