Mit tehetnék hogy ne legyen bűntudatom vagy változik majd a véleményem? Több lent
Anyukám mindig mondta hogy akárki megkérdezte szeretnék e kistesót én óvodába is azt feleltem hogy nem mert nem szeretem a gyerekeket és igen én is emlékszem és azóta még jobban kitartok ezen véleményem mellett főleg mióta utána olvastam, ismerősöket elnézve meg beszélve róla még inkább nem akarok gyereket
27 éves vagyok férjemmel 9 éve vagyunk együtt és boldog házasságban élünk
Ő nagyon szereti a gyerekeket, jól bánik velük tényleg segít a házi munkában első perctől felváltva főzünk,mosunk stb. és 9 év után is ugyan ilyen segítőkész mindenben legyen szó bármiről néha néha meglep kedveskedik, nálunk is vannak gondok de mindig megtudjuk oldani őket közösen.
Elmondtam neki a legelején is hogy nem szeretnék gyereket, megbeszéltem nagyon sokszor még pár év után is hogy biztos így is velem akar e lenni de elfogadta a döntésemet és nem zavarja azóta fel se hozza direkt a témát mert beletörődött/elfogadta ezt
Viszont nekem van egy kis bűntudatom emiatt mert a férjem megérdemelné és tudom hogy legbelül attól még vágyik rá látom rajta amikor olyan szituációba keveredünk ismerősök gyerekével pl
és ha belegondolok rengeteg embernek van gyereke akik megse érdemlik nem bánnak jól velük vagy lopásra nevelik pl alkoholistáknak,vagy csak mert vki nem akar dolgozni menni de nincs semmije és a szülei nyakára szülte
Tisztelet a kivételnek csak sajnos van ilyen az ismerősi körünkből ezért gondolom a férjem megérdemelné boldog lenne és nekem is segítene ahogy eddig VISZONT én nem lennék boldog valahogy érzem ezt, szeretnék független maradni szabadidőt kiélvezni meg stb és ha én nem lennék boldog a férjem se és a gyerek kárára is menne az meg senkinek se hiányzik
Csak ezzel a fránya bűntudattal mit kezdjek nem értem miért van ez bennem?
Ha így érzed, akkor ne vállalj (egyelőre). Azért még nem az utolsó pillanatban vagy, hogy most vagy soha. 5-10 év múlva vissza lehet térni rá, hogy még mindig biztosan nem akartok-e. Addig meg úgyis felhozza a férjed magától, ha neki ez fontos.
Az én férjem is - amióta csak ismerem - szereti a gyerekeket és jól elvan velük, sőt. Ő még mondogatta is, hogy majd a miénkkel hogy fog foglalkozni, mikre tanítja, stb. De több év is eltelt mire eljutott oda, hogy na mostmár próbálkozzunk is, jöhet a saját baba. Úgyhogy attól hogy szívesen játszik a picikkel, még nem biztos hogy (mostanában sürgősen) szeretne is sajátot. Emiatt ne aggódj szerintem.
Köszönöm a válaszokat :)
#3 #4
Nem baj, ha emiatt elhagy a férjem legalább meglátszik hogy mennyire szeret, akkor én is elhagyom és keresek olyat aki szintén nem akar gyereket ;)
Tudjátok ha nagyon erősködik én is eltudom hagyni őt.
Ha igazán szeret akkor nem akar nekem rosszat és nem erölteti rám, amikor lehet 10 év múlva már máshogy gondolom ha meg mégse majd kiderül
Azért nem fogok gyereket vállalni (és tönkre tenni az életem mert jelen helyzetbe tönkre tenné egy gyerek) hogy neki jó legyen
Én mpst már családalapítás céljával kezdek tartós párkapcsolatba. Kalandokra már nem vágyom.
Kb. a kapcsolat 3. hónapjában szóba hozom a gyerekvállalás kérdését a hölgyeknek (ha addig nem került volna szóba).
Ha negatív vagy bzonytalan a válasz, következetesen, több alkalomml, akkor megmondom nekik, hogy sajnos nem egymást keressük.
Sajnos az utóbbi két kapcsolatomnak így lett vége.
Énnekem fontos, hogy ezen a téren egyezzen a véleményem a párommal. Ha a kérdező férje elviseli, kész megkötni ezt a kompromisszumot, akkor OK. Én nem lennék erre hajlandó, de őgy látszik, hogy van, aki igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!