A gyereked mosolya, vagy csupán a létezése tényleg el tudja veled feledtetni, hogy tönkrement a testetek? Leírnátok miért?

Nem ment tönkre a testem szülések után, mert nem hagyományos úton szültem.A harmadiknál volt az, hogy mivel az egész terhesség alatt "hasas" de vékony voltam, így egy picit a bőr nyúlt rajta,striáim nincsenek egy darab sem, de nem volt vészes.Csak egy apró műtéti heg maradt utánuk.

De számomra bárki bármit is mond: megérte.

Miért törvényszerű, hogy tönkremegy a nő teste szülés után?

Nekem nem ment tönkre, csak a mellem megereszkedett szoptatások után, de idővel úgyis ez a sors vár rá. Tehát nem úgy gondolok rá, hogy tönkrement, hanem egyszerűen megváltozott. 30+ amúgy sem olyan veszes az ember, mint tizen évesen.

Nem ment tönkre a testem. Pont ugyanúgy nézek ki, mint a szülések előtt. 100 kg voltam előtte is, terhesség alatt, meg most is. Szóval már a terhesség előtt elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok.

Viszont a második terhesség alatt legalább kiderült, hogy hashimotos vagyok. Most, hogy kiderült, le tudok fogyni.

A gyerekem mosolya meg bármiért kárpótol, de pont a testem egyáltalán nem zavar.

Tönkrementem és nem tudja elfeledtetni.

De ha azt mondod, megérte-e, a válaszom igen.

Nem felejtek, de akármikor újra beáldoznám a testem a gyerekeimért (szövődmények, maradandó károsodás, halálközeli élmény, amiről beszélek).