Miért van ilyen sok nő aki nem akar gyereket?

Régen se akart minden no gyereket. De egyrészről xar volt a fogamtasgatlas, másrészről nem volt mas választásuk, a nő dolga az volt hogy szüljön, mosson, főzzön, takarítson. Manapság egy nőnek is fontos hogy éljen, karriert építsen es tudjon törődni magával. Másrészről a férfiak még mindig nem változtak. Csak a testiség, csak a szex. Nagyon sokan megcsaljak a nejüket terhesség alatt, vagy epp szules utan, mikor egy nő örül ha tud néhány órácskát aludni az este a baba miatt. A férfiak nem próbáljak megérteni sem, nem tudjak mi az a türelem és a segítség. Es hogy a no teste valószínűleg nem lesz soha 100% ugyanaz. A kapcsolat kihűl es valas lesz. Ezt sok nő nem akarja és inkabb nem vallal gyereket.

Persze tisztelet minden férfinak aki igazan férfi és kivétel. A parom munkatarsai 5 hetekre járnak ki külföldre dolgozni, egyet ismer talan aki még egyszer sem ment el ku...zni. Ez a szomorú igazság.

Rengeteg oka lehet, az enyémek leginkább ezek:

-Mire diplomám lesz, 24 éves leszek (osztatlan mester). Onnan még 3 év a szakvizsga, amit szintén nem fognak csak úgy a kezembe adni, tehát előtte ismét kőkemény magolás, tanulás munka mellett. Gyerek+8 óra munka után csinálja ezt, akinek két anyja van... Szóval leszek 27-28, mire tényleg befejeztem a tanulást, és élhetek kicsit, szabadok végre az esték, délutánok, hétvégék. Ezeket nem gyereksírással és hisztivel szeretném eltölteni, hanem végre pihenni, utazni, élvezni a mindennapok szabadságát.

-A mai "férfiak" lelépnek, amikor csak akarnak. Gondolkodás nélkül, és akkor még anyuka legyen hálás, ha egyáltalán gyerektartást hajlandóak fizetni, és kérni sem merjen többet, mert azt aztán biztosan magára fogja költeni. Ezt mutatja minden környezetemben lévő kapcsolat. De ahol nem is lesz szakítás, válás a vége, ott is látványosan félrejár.

-Még ma is divat az, hogy az anyuka dolga minden. A férj pedig 4-kor ha hazamegy, természetes, hogy bevonul a hálószobába pihenni, hiszen "Ő DOLGOZOTT", és anyuka tegye össze a két kezét, ha hétvégén hajlandó figyelni a gyerekre másfél órát néha-néha.

- Ha nincs 24/7 rákötve a gyerek, és nem kötődően nevel, akkor már sz_ranya és minekszültazilyen, meg "sajnálom a gyereked". Ha esetleg szakít magára is időt, és elmegy heti 3-szor edzeni, vagy néha masszíroztatni, esetleg fodrászhoz, akkor egy pi__csa, aki nem nőtt fel az anyasághoz. Ha viszont ezeket nem teszi, akkor egy slampos trampli, és meg is érdemli, ha a férje elhagyja... Ha nem várja 3 fogásos meleg vacsorával a férjét, hanem inkább rendel, akkor mégis milyen anya, hogy vállalhatott így gyereket. Ha főz, akkor meg a gyerektől veszi el az időt, mi az, hogy járókába/hintába/pihenőszékbe teszi addig.

-Ha egy válás után az apa éli világát, és szórakozik, nőzik, akkor jól teszi és mekkora playboy. Ha az anya merne ismerkedni, randizni, ne adja Isten esetleg elutazna az új párjával, gyerek nélkül, akkor azonnal máglyára tenné a többség hangos kvázások közepette. Tehát ha mondjuk 34 évesen egyedül maradsz nőként két gyerekkel, akkor igenis az az elvárás, hogy egyedül öregedj meg, örülve a két gyereknek.

Ma már nem megbotránkoztató annyira olyat mondani,hogy márpedig én nő létemre nem akarok gyereket. A nagyszüleinknél még nem lehetett ilyet csinálni, mert aki nem szült, az ki volt közösítve.

Abban az időkben rengetegen szültek úgy,hogy egyáltalán nem voltak alkalmasak az anyaságra se anyagilag, se érzelmileg, sehogy sem. Csak muszáj volt,mert elvárták. Ezért rengeteg elhanyagolt gyerek lett. Sokat ismerek is személyesen, akiket a szüleik lepasszoltak a nagyszülőkhöz,mert mégsem tetszik a gyerek téma.

Én úgy vagyok ezzel, ha valaki nem érzi magát anyatípusnak, kétségei vannak,akkor ne is szüljön, főleg ne társadalmi vagy családi nyomásra. Sokkal jobb a meg nem született gyereknek, hogy nem lett elhanyagolva esetlef baszogatva , mint itt sok kérdezőt az anyja, hogy 'tönkretetted az életemet, bárcsak elvetettelek volna,mikor még lehetett!'

Szóval inkább legyen kevesebb , de harmónikus családban nevelkedett gyerek,mint több, de egy részük elhanyagolt.

Aztán a másik része meg a válási ráta,ami ugye nálunk 69% körül mozog, európa top 3-ban vagyunk. Mi garantálja,hogy az én házasságom a 10ből 3 lesz és nem a 7 válás? Mindenkinek a közelében lévő emberek közül már csak páran vannak együtt. Rengeteg az elvált pár, általában a gyerek 3-4 éves koráig történnek a válások, amikor elege lesz az egyiknek a fokozott feladatokból vagy a szex hiányából és megcsalja a másikat.

Tehát önként és dalolva vállaljam be,hogy jó esetben 1 gyerekkel menjek albérletbe vagy a szüleimhez miután a férjemnek elege lett a családi életből és keres egy fiatalabb nőt?

Nagyon nem mindegy,hogy milyen családba érkezik a gyerek. Milyen anyagi körülmények közé. Aztán persze ott van a másik kategória,amikor a nő be akarja biztosítani magát, saját ingatlannal akar rendelkezni még a gyerek előtt,hogy ha baj van, akkor legyen hova mennie. Na ez a mai ingatlanárak miatt kb 30 éves korra megugrott, amikor már ugye kevesebb is az esély a gyerekre,mint 25 évesen.

A másik része meg, hogy mikor tömegközlekedsz vagy csak úgy sétálsz az utcán,akkor figyeld meg,hogy hány kisgyerekes anyuka mosolyog vagy látszik rajta hogy boldog. Na hát egy sem. Mindegyik türelmetlenül áll a gyerekhez, látszik rajta a végkimerülés. Jobb esetben a telefonja helyett a gyerekére figyel, de az is ritka szokott lenni. Szóval nincs előttünk az a minta, hogy jajj de jó anyukának lenni, mert nem látunk olyan sok boldog anyukát.

Látod eléggé összetett a dolog. Még lehet ezer és egy ok rá amúgy.

Magyar egészségügy/oktatás/politika/bérek/szegénység miatt.

Meg nagyon farasztó lehet még 8 vagy 10 óra munka után meg a gyerekkel foglalkozni,tanulni stb.

Nem biztos hogy egeszségesen születik vagy az marad.

Nagy felelősség. Pl telefonalsz,addig kieshet az ablakon, lenyelhet valamit stb. És mész emiatt a börtönbe hogy nem figyeltel rá.

Az apuka elhagyhat/megcsalhat.

Esélyes hogy ha fel nő letoj,sok idős magányos nenit bácsit ismerek. Inkább idegenekkel beszelgetnek mert a gyerekei,unokai letojják meg karácsonykor is.