Mi az igazságos megoldás? Apuka is keljen éjszaka?

A 7-es voltam.

#20 épp ez az, hogy egy csapat vagyunk. Nagyon gáz a hogyan igazságos hozzáállás. De lehet, hogy csak a kérdés megfogalmazása szerencsétlen, és inkább az a kérdés, hogy hogyan élhető az éjszakázás. Arra viszont nincs egységes válasz. Akár ugyanabban a családban is lehetnek ilyen meg olyan időszakok.

Komolyan, miért szégyen bevallani hogy nem szívesen kel valaki éjjel a gyerekhez? Mi megosztjuk, aki éppen jobban bírja, vagy akit a gyerek hív. De két gyerekkel 4 éve kelünk minden éjjel, általában többször. Ne kelljen már tapsolnom hozzá, bizony már várom hogy a kicsi is rendesen aludjon. Ettől még szeretjük de fáradtak vagyunk.

Egyébként már én is dolgozom, de kipihentebb vagyok mint amikor otthon voltam - idegileg mindenképp

Nálunk 1 éves koráig gyakorlatilag mindketten keltünk, fél éves koráig kelt enni,szoptattam ,így elég lettem volna én is, de a férjem mindig jött és kérés nélkül tüsténkedett körülöttünk (pelenkázni is kellett éjszaka,sokszor volt kakis). 6-12 hónapos korig ébredtünk mindketten és mikor ki ment, ha épp fogzott és sírt,akkor mindketten. 12 hótól újra kért enni éjszaka és 2-3 órákat fent volt, ott kellett lenni mellette fél éjjeleket, a kiságy mellett. Párom simán elaludt a kiságy mellett egy matracon, én meg órákat forgolódtam, nem bírtam, így megbeszéltük ő viszi az éjszakákat. Mondjuk így sem aludtam sokat, mert 14 hós volt, mikor ismét terhes lettem. 18 hónapos koráig ment ez az éjszakai evés/fentlét, most 21 hónapos és az éjszakák felét kb. átalussza, a többi sem vészes. De olyankor is a férjem megy, 32 hetesen nem igazán vicces a földön feküdni/aludni. Este is hónapok óta ő altat. Ha megszületik a pici gondolom én megyek a kicsihez, ő a nagyhoz, ha kell, vagy ahogy épp kijön a lépés. Nálunk ebből nincs konfliktus.

Nálunk úgy volt, hogy ha ébredt éjjel a kisfiunk, a férjem ment érte, kivette az ágyból, hozta nekem, én megszoptattam, utána visszavitte. Ha nem csak szopi volt, hanem valamiért nem aludt vissza, sírt, akkor felváltva járkáltunk vele éjjel. Mindig azt mondta a férjem, hogy fontos, hogy én is kipihent legyek, amennyire lehet, hiszen én egy csecsemőért felelek egész nap. Nálunk ez jól működött így, és azt gondolom, hogy az apa-gyerek kapcsolathoz is sokat hozzátett.

Oké, én kelek éjszaka, de akkor ugye, az igazság jegyében, ha én fél 4kor kelek mert mennem kell dolgozni, akkor a feleségem is keljen fel akkor velem, és ha elmegyek se feküdjön vissza, hanem takarítson vagy főzzön meg, csak hogy igazságos legyen a helyzet ugye?