Szerintetek mik a leggyakoribb okai annak, ha egy nő nem akar gyereket?

- Van esze.

- Csóró, és a kanja is.

- Félti a pompás testét.

- Betöltötte a 60-at, és miközben elhajtotta sok normális palit...valahogy a RájenGoszling nem jött.

Van esze

Nem dől be a cukormázas, hazug képnek amit az anyaságról festenek, tudja hogy zéró alvás és cseléd státusz is jár az öröm mellé.

Tudja hogy sok férj\papas szemében többé nem nő, csak háztartási robotgép ha már szült

Látja hogy most az a trendi hogy ki kell nyalni a kölkök pi.csáját, de a szülő neve kuss, aki emellett köteles mindenben háttérbe szorítani magát magzata kedvéért, és nem kér a rabszolga-szerepből.

Nem akar szülni olyan országba, ahol akkor se keres eleget ha beledöglik.

Egyszerűen nem akar harmadrendű szereplő lenni a saját életében, akinek kutya kötelessége boldognak lenni attól hogy kihasználják.

Nem akarok elköteleződni.

Nem akarom a szabadságomat elveszteni.

Nem akarom a gyereket magam elé sorolni.

Nem vagyok érzelmileg stabil.

Nem akarom tönkretenni az életem vele.

Nem akarom a gyerek életét tönkretenni.

Nem akarom magam lekötni egy életre szóló felelősséggel, egy 0-24-es munkával.

Nem tudnám normálisan nevelni.

Nem akarok terhes lenni.

Nem akarom hogy egy gyerek nőjön a hasamban.

Nem akarom hogy egy gyerek rugdosson, mozogjon a hasamban.

Nem akarom, hogy problémám legyen a szülésből.

Nem akarok szülni.

Nem akarom, hogy a testem megváltozzon.

Nem akarom abbahagyni a sportot 9 hónapra.

Nem akarom, hogy a karrierem rovására menjen a szülés.

Nem tudok bánni a gyerekekkel.

Nem bírnám ki, ha sírna és nem tudnék aludni tőle.

Nem bírnám ha nem lenne semmi szabadidőm, mindig rajtam csünggne.

Csak ennyi

Amiért a férfi sem akar sok esetben, a szabadságtól megfoszt a gyerek, ha nincs akkora jövedelem két fizetésből sem hogy a hobbin, magánéleten felül, a gyerek is minőségi környezetben nőjön fel.

Nők között is van olyan aki nem adja fel az életét, egy gyerek miatt, arról nem beszélve valaki nem szeretné magát elkötelezni.

Én mit láttam magam előtt gyerekként? Veszekedést, rokonoknál nyaralás alatt enyhe pofonokat, úgy hogy a nagyobbak vittek be inkább a szobába. Na én ezeket nem szeretném.

Az én személyes indokom főleg az, hogy a gyerekvállalás nagy felelősség, és én nem érzem magam alkalmasnak rá. Nem bírom az állandó társaságot, sokszor muszáj félrevonulnom egyedül és a saját dolgaimmal foglalkoznom, és a legtöbb gyerek nagyon igényli a figyelmet. Nem akarok kitolni egy gyerekkel úgy, hogy megszülöm, aztán nem foglalkozok vele annyit, amennyit kéne. Türelmem sincs nagyon hozzájuk hosszabb távon. Szeretem őket, néha szívesen vigyázok ismerősök gyerekeire, de hogy 7/24 nekem kelljen foglalkoznom egy gyerekkel éveken keresztül, azt nem szeretném bevállalni.

Amúgy olvasgattam a korábbi válaszokat, és van köztük egy pár elég lekezelő. Mi az, hogy "van esze"? Nem látok semmi összefüggést a gyerekvállalás és az ész között. Nem gondolom, hogy felsőbbrendű vagy okosabb lennék attól, hogy nem akarok gyereket.

10-es, nekem pl. az tetszik a válaszodban, hogy Te belegondolsz a dolgokba.

Anyám pl. nagyon úgymond "magánakvaló" volt mindig. Szóval ha úgy vesszük, neki sem kellett volna gyerek. De neeeem, ő nem gondolt így bele, mint Te, ő szült (kettőt), "mer' mit fognak szólni". Persze attól, hogy megszült engem és a hugomat, még nem lett több türelme, még ugyanúgy befelé forduló volt, és ugyanúgy igényelte a magánszférát. Az eredmény az lett, hogy vont egy falat maga köré, mi pedig le voltunk sz...va. Úgy értve persze, hogy szépen voltunk járatva, rendben volt a lakás, finom ételeket főzött (kötelességből ezt is, mert mit fognak szólni mások). De kb. egy utált rokont ugyanígy ellátott volna fizikailag. Viszont lelkileg le voltunk tojva. A puszta létünk idegesítette őt, ezzel pedig egy (két) gyerek nem tud mit kezdeni. És később sem lett jobb, pedig tanult nők lettünk, bárkivel el tudunk beszélgetni, de örömeink, bánataink, terveink később sem érdekelték őt soha.

Pocsék volt ilyen anya mellett felnőni.

Én becsülöm azt a nőt, aki ezt átgondolta, és úgy dönt, hogy köszöni szépen, de NEM.