Ti odaadnátok a 100 ezer forintos babakocsitokat ingyen?

Igazad is van, meg nem is.

Először is anyósnak tényleg semmi köze hozzá, bunkóság volt a részéről ezzel előhozakodnia. Ok, hogy ő is beleadott, de az ajándék, Ti rendelkeztek vele, nem ő. Másrészről kicsit azért önzőnek is tartalak valahol.

Ezt igazából majd a sógornővel kellene megbeszélni, mert könnyen lehet, hogy ez csak az anyós gondolata volt, és nekik nem is fog kelleni, mert ha mondjuk ők is több gyereket szeretnének, lehet inkább egy újra ruháznának be.

Abban meg egyet értek az egyik válaszolóval, hogy egy 5 éves 3 gyerek által használt babakocsit szerintem sem fogsz tudni fele pénzért eladni. Hiába jó kocsi, mégis már 3 gyerek használta. Szóval így akár már tovább is adhatnád a családban, mert gondolom amúgy is adnátok valamit, így akkor ezzel letudható.

Még szerintem kár mérgelődni ezen, mert nagyon fiatal még a terhesség, és azt sem tudni, hogy a kismama hogy gondolkodik erről.

Nálunk általában mindent továbbadunk (és vissza is kapunk) a családban, ami nem használódott el. De rászólni egyikünk sem szokott a másikra, hogy adja oda vagy pláne előre azzal számolni, ami a másiké. Sértődés se lenne belőle, ha az általunk beszerzett vagy újonnan ajándékba kapott akármit eladnánk - a saját tulajdonával mindenki maga gazdálkodik. Így ment már körbe bicikli, ruhák, ágynemű, játék, könyv, kisbútor - de csak akkor, ha már itthon nem kellett és a másik felajánlotta.

Babakocsit is használtan kaptuk egy barátunktól (nem szorultunk rá, de örültünk neki). Egyszer kérdezte a gyerek 2 éves kora előtt nem sokkal, hogy kell-e még, mert egy másik barátjátnak is jól jönne, mondtuk, hogy még használjuk és szeretjük, de persze visszadjuk, ha az illető rászorul. Nem kérte, fél év múlva már nem használtuk, akkor visszaadtuk, és egy újabb jelentkezőnél kötött ki.

Szerintem őszintén mondd meg (vagy a férjed) az anyósodnak, hogy még használjátok és utána meg el akartátok adni, mert sajnos kell a pénz.

Bennem két kérdés felmerült. Az egyik, hogy az anyós tudja-e, hogy 50 ezerrel kiegészítettétek, vagy azt gondolja, hogy teljesen ő fizette a kocsit. A másik, hogy egyébként is adott volna 50 ezret a kereszetlőre, vagy tudta, hogy szükségetek van egy babakocsira és kifejezetten csak emiatt adott ilyen nagy összeget?

Lehet, hogy az anyós úgy gondolta, hogy vesz egy babakocsit, ami kiszolgálja az unokáit, azt is aki most fog születni (nyilván úgy gondolja, hogy nektek már nem kell). Nekem az az érzésem, hogy egyébként nem adott volna ilyen sok pénzt, különösen, ha egyébként soha senkitől nem kaptok semmit, így tőle sem. A másik két gyereknek aott ennyit?

Egyébként meg egy agyonhasznált régi kocsit nem tudsz féláron eladni. Most te fillérekért eladod, a férjed testvére meg vehet majd egy másikat, vagy anyósod megint fizethet. Gondold át neked hogy esne, ha majd a gyerekeid felnőtt korukban így állnának egymáshoz és hozzád. Te erre neveled őket?

Sziasztok! Szerintem nem vagy önző kérdező. Sokan vannak úgy a mai világban, hogy nem tehetik meg, hogy csak úgy odaadnak bármit. Mi is szeretnénk babát és próbálunk rá anyagilag felkészülni...hát nem könnyű a mai árak mellett. Ha el tudod adni a babakocsit akkor add el. Ha csak egy túrorudit tudnék venni belőle a gyereknek akkor is jó!! Ha valakinek adok valamit azt nem azért adom, hogy utána megmondjam mit csináljon vele, úgyhogy anyósnak pont semmi köze hozzá.

Ha mégis odaadod szerintem beszéljétek meg, hogy kölcsön és ha nem kell senkinek majd te eladod! Keresztelőre ha te kaptál ő is fog, úgyhogy ő is tud majd venni magának,. Ami kell/kellhet nektek ne add oda. Kisruha, kis takaro, esetleg kis kad azokat add oda, látják a szándékot, de amit nem szeretnél azt NE!! Vagy akkor add oda mindenét a gyereknek már egyből nem?! Vicc...

Mások írták családi feszkó ha nem adja oda...ha odaadja az benne okoz majd feszültséget ami később ugyanúgy vezethet családi vitához...

A kölcsön adás rizikós dolog. Óhatatlanul is haragudhatsz rá, ha nem mindent ugyanúgy ad vissza, mint kapta, pedig lehet nem az ő hibája. Én 2 gyerekkel használtam a ruhákat és mikor ugyanazokbana kis ruhákban fotózom őket, látszik, hogy a második baba már kopottabban használta, esetleg került rá egy-két folt. A dolgok használódnak. Ezzel számolni kell, ha valaki úgy ad kölcsön, hogy még akarja használni a cuccokat. Eleve nem adnék semmit kölcsön, ha tudom, hogy én még akarom használni. Amit odaadok, azt már nem kérem vissza. Nem teszek másnak ajánlatokat egy már elajándékozott cuccal kapcsolatban. Amit odaadok valakinek, az már az övé.

Egy 3 gyerek által használt babakocsi meg nem ér jóformán semmit. Nekem ne mond, hogy nem látszik rajta, hogy használva volt, mert 1 gyerek után is-1.5 éves használattal-látszik, hogy használt. Vigyáztam rá, de a járdák, utak, hagytak rajta nyomot, ami normális is. És megjegyzem az enyém is közel 100 ezer volt, de ha most a második gyerek kinövi, nem fog érni max 20-at, de akkor nagy szerencsém lesz, ha annyiért el tudom adni. 3 gyerek után meg azt gondolnám, ki lett használva a 100 ezer, ledolgozta a babakocsi az árát nekem. Odaadnám a sógornőnek-hiszen a férje a testvérem, szóval ne azt mond, hogy sógornődnek nem segítesz, hanem azt, hogy a tesódnak nem segítesz, a te leendő unokahugidnak vagy unokaöccsödnek. Hát ha még megválasztanak keresztszülőnek....akkor meg jó ajándék keresztgyereknek.

Ha már nem használod, szerintem oda kéne adnod, hogy néz az ki, hogy te pár ezer forint miatt nem segítesz, mikor az a babakocsi még 2-3 évig jó lenne sógornőnek. A családi béke érdekében legalább, ha már nem tiszta szívből jön. Abbol a babakocsi árból te nem fogsz venni bútort, de nézz körül a neten, majd meglátod.

"Én se kaptam soha senkitől semmit.Nem élünk nagy lábon,de nekünk mindent úgy kell megvenni a ygerekeknek"

De hát írod fentebb, h ajándék pénzből van a kocsi,anyósod odaadta a kocsi árának a felét meg sok pénzt kapott a lányod a keresztelőre....Bizony fogadd el, hogy anyósod nem önzetlenül ajándékozott, hanem az ajándékot visszavárja.

Én biztos nem várnám el, h adok egy baba keresztelőjére 20E ft-ot és abból vesznek neki 6 kis ruhát, hogy azt évekkel később nekem adja az anyuka.

Én megmondanám anyósnak, h 100E volt a kocsi, ha gondolja, az 50E-et visszaadom, de soha semmit nem vehet a gyereknek ezentúl, mert így nem kérünk ajándékot.

Az lenne a legegyszerűbb, ha őszintén beszélnétek egymással. Mondd meg neki, hogy azt terveztétek, hogy eladjátok, mert most jól jönne x ezer forint a bútorvásárlás előtt. Lehet, hogy rögtön felajánlaná, hogy megveszi ő. Lehet, hogy benne fel sem merült, hogy ti el akarjátok adni és azt gondolja, hogy úgyis csak ott porosodna a padláson. Még az is lehet, hogy a sógornődnek nem is kell.

(Egyébként én a helyedben odaadnám, a sógornőd helyében viszont nem fogadnám el, mert újat vennék.)

Azzal a részével egyet értek, hogy én sem örülnék, ha az anyósom beleszólna, ebben a részében igazad van. Bár attól függ, hogy hogyan teszi... ha közölné, hogy adjuk oda és kész az neme esne jól, de ha mondjuk kérne, hogy segítsünk ezzel a sógornőméknek, mert nem állnak olyan jól anyagilag, vagy valami hasonló, akkor az teljesen más helyzet, nem venném beleszólásnak. Szóval attól is függ, hogy mit és hogyan mondott.

De amit viszont egyáltalán nem értek, hogy normális esetben egy családon belül az ember ott segít a másiknak ahol tud, főleg egy ilyen esetben, mint egy gyerek születése. Ha Neked 3 is van tudod, hogy mennyi költséggel jár. Nekünk magunktól jutott eszünkbe felajánlani a babakocsit, a babaágyat, és a ruhákat, és nagyon jólesett a sógoroméknak. Én odaadnám.