Félek, hogy nagyon lemarad? Mit mondhatnék/csináljak?

Mielőtt megszületett a legnagyobb gyerkőcük dolgozott tesóm.De aztán mintha egyszerre leakarták volna tudni az egészet.Jött a 2 másik is.Ezzel nem lenne semmi problémám, mert valahol érthető ha valaki így csinálja, de amit az utóbbi 2 évben művelnek az már katasztrófa.Sógoromnak eddig mindig akkor kellett kimenni külföldre, ha tesóm terhes volt.Persze addig ő bejött hozzánk a gyerekekkel.Mivel mind a 3 őszi/téli baba, mi is így láttuk jónak.Ne hurcolja nagy hassal befelé a tüzelőt, meg rendezze az állatokat.Addig az apósáék az állat rendezést legalább átvállalták.Aztán jött tavaly a bibi, mert hogy anyukámék családi vállalkozásba kezdtek, sütőüzemet alakítottak ki a lakásukban, és persze vettek fel rá némi hitelt.Akkor tesóméknak is megvette apa a kistraktort, hogy könnyebb legyen nekik az uborkázás.A faluban, ahol laknak mindenki azt hiszi, hogy a sógoromé a gép.A napszámosokat apa fizette ki + nagyapámék egy régi kis házát felújította, hogy legyen hol lakni a napszámosoknak.Beleölt apa 4 millió forintot , csak azért hogy az ő számláik ki legyenek fizetve.Most meg ott járunk, hogy a szüleim teljesen le vannak égve, ami megtakarított pénzem volt a párommal, azt már a 2 család felélte.Ami a sütödéből összejön, abból meg van a rezsi a szüleim és a mi lakásunkra és kaja sehol.Szóval inkább enni veszünk, mint számlát fizetünk egyik hónapban, másik hónapban számla van fizetve.De ez sem mehet az örökké valóságig.Mindenki hibás rajtuk kívül, semmi gond nem lenne, ha odaadták volna szeptemberben azt a 3 milliót, ami "járt" volna apának.Ehelyett sógoromnak kellett venni egy rakás " felesleges" kisgépet.Eddig úgy tudtuk alig maradt némi pénz, múlt héten derültek ki a turpisságok.De nem a pénz a nagy gond.Hanem ha tesóm otthon is van, megértem én, hogy háztartást kell vezetni, állatokat rendezni és még a földön is dolgozni, de én ezeket ugyanúgy csinálom és még a sütődéből is hajnalban érek haza, mert ott is segítek.És még csak annyit sem mond soha hogy köszi hogy vigyázol a gyerekre.Régen nem volt ilyen.Mióta férjhez ment kezd elmenni az esze.Az egy dolog, hogy falura költözött, de akkor sem kellene felfogásban alkalmazkodnia.A másik amit nem értek, hogy én minden nap minimum hajnal 3-kor fekszem 4 körül kelek a babához, 6 kor a páromhoz, hogy készítsem neki az ennivalót a munkába 8 ig visszafekszem.És aztán kezdem előlről a napot.Nem mondom hogy minden nap van főtt kaja, és hogy állandóan csillog-villog a lakás, de hogy hozzájuk menve sokszor még leülni sem lehet a kupitól, az már sok.Ők meg, ha nincs munka a földön, vagy eső van még délben fekszenek.De nem csak úgy hogy visszabújtak kicsit, hanem alszanak.Ez sem lenne baj, ha nem lennének gyermekeik és állataik akiknek enni kell adni.Mérhetetlenül kiábrándult, elkeseredett és szomorú vagyok miattuk.Teljesen tanácstalan vagyok.

Hú, látom jó hosszú lett ez a kommentem is.De jól esett egy picit kidühöngeni magam.Elhatároztam hogy megyek kedden a védőnőmhöz beszélni vele.Mert ha a 2 nagyobb gyerkőcük ide is jár/fog járni oviba, a picike addig még nincs rendezve.Ez most nagyon szemét húzás tőlem???Nem akarok bajt nekik sem, és egyáltalán nem a harag vezérel, mert mindenkit a 0-ra vágtak, hanem az elkeseredés és a tenni akarás a kislány miatt.Ti mit tennétek????