Félek, hogy nagyon lemarad? Mit mondhatnék/csináljak?

Unokahúgom lassan 6 hónapos, de:abszolút nem foglalkoznak vele.Evés után beteszik a kiságyba a hasára és aztán fekszik szegény gyerek.Nálunk voltak ma és amíg tesóm elment a boltba, felvettem a kislányt és lefektettem a 4 hónapos kisfiam mellé a nagyágyra.Ég és föld a 2 gyerek.Kisfiam (egyáltalán nem dicsekedni akarok) ha odaadjuk az ujjunkat a kezébe, felhúzza magát ülésbe onnan pedig állásba.Néha erőszakosan kell "leültetni" mert állni akar.Ha ül az ölemben, mikor eszik, addig ficánkol, míg letornázza a popóját.Ha a hasamon van, addig ügyködik, míg valahogy sikerül felállnia.Tudom, hogy még nem szabad hagyni, hogy álljon, ülni sem hagyom, csak ha etetem az ölemben.A kislányt viszont a hátára tettem le és elterült mint egy kisbéka.Keze-lába oldalra, meg se moccant.Felvettem, egyáltalán nem kapaszkodott belém.Olyan érzés mikor fogom, mintha teljesen erőtlen lenne.Kezébe adtam az ujjamat, hogy vajon mit csinál, de meg sem próbálta felhúzni magát, csak lejjebb csúszott az egész gyerek.Olyan szegény, mint egy rongybaba.Csak mosolyog szegénykém, nem is igazán gügyög.Van 2 nagyobb testvére és most kezdődtek a földmunkák és félek, hogy csak még jobban lemarad a gyerkőc a fejlődésben.Tudom, hogy nem az én dolgom, de a nővérét is én hurcoltam anyával gyógytornára, mert 1 évesen még nem tudott ülni, erre ez a dinka még most sem törődik a gyerekkel.Rossz nézni, hogy mennyire el van "hanyagolva".Nővérem pedig meg van sértődve, ha nem engedem a kisfiammal foglalkozni, mondván, ott a kislányod, látod, hogy szüksége lenne rád.De meg sem hallja.Végső elkeseredésemben, már arra is gondoltam, hogy szólok a védőnőmnek, szóljon oda annak, akihez ők járnak, hogy menjen ki hozzájuk.Ott sem voltak, csak míg tesóm terhes volt.Ezenfelül állandóan betegek a gyerekek, vastag harisnya, zokni, vastag nadrág, body, póló, hosszú ujjú pulcsi+ vastag kiskabát volt rajta egyik hétvégén, mikor lent voltunk palántázni náluk.Rajtam csak egy ujjatlan top volt, pedig fázós vagyok.Ti mit tennétek?Kérlek, ne mondjátok azt, hogy ne foglalkozzak velük, mert az ő életük.Rossz nézni, mit csinálnak, és ahogy ismerem tesómat meg a nagyeszű sógoromat, sápítozva fogják hozni megint hozzánk a gyereket, hogy nem tudják mitől, de ez meg ez van, és hordjuk már mi orvoshoz.