Rengeteg anyuka panaszkodik, hogy az újszülött baba mellett semmire sincs ideje, igaz ez?

Eszik-alszik?Hát,az első 2 héten nálunk is szinte így volt...aztán az első hónap után azt mondtam,nem erről volt szó,kérem vissza a pénzem!!!! ☺ ☺ Mert 2 hetes korától nem aludt napközben!Éjszaka semmi gond nincs vele,egyszer kel enni,néha csak reggel 4-kor. De nappal...Most elmúlt 10 hetes és picivel több,mint 1 hete alszik napközben is,úgy látom leginkább esős időben.(Most is alszik éhesen,mert alig evett...)Ő is hasfájós,bár túl sokat nem kínlódunk vele,mert nem minden nap és nem egész nap fáj a hasa.És egyébként nyugodt fiú,alig sír,de aludni sokáig nem akart,szóval volt,hogy még fürdeni sem volt időm,nem hogy házimunkát csinálni...Ráadásul én azzal is meg vagyok lőve,hogy világ életemben lusta és picit trehány voltam,szóval idő kell,amíg átállok a 24 órás műszakra.És részemről inkább a lakás ússzon,mint hogy a gyerek meg én nyűglődjünk.Ez alatt a 10 hét alatt sokat változtam,és fiam is többet alszik,így most már belefér a házimunka meg a fürdés,de bizony korábban többször kiborultam,amiért nem tudok semmit sem csinálni.Korábbi önmagamnak és minden kezdő anyukának üzenem,hogy ADJUNK IDŐT MAGUNKNAK,hogy belerázódjunk a dologba,és ne akarjunk mindent egyszerre megcsinálni,mert akkor csak még jobban úszni fog a lakás,mi pedig teljesen kimerülünk...Én azt javaslom,ha nincs időtök semmire,akkor sem lesz,ha pipák vagytok emiatt.Szóval NYUGALOM,ilyenkor gondoljátok azt,hogy "nem baj,annál több időt tölthetek a picimmel"!Bele lehet jönni,de nem egy nap alatt!

Sok sikert,kitartást és jó babázást mindenkinek!☺♥☺

Majd meglátod, hogy ez mennyire nem így van, ha megszületik a babád! :) Én is ezt gondoltam, aztán jött a kőkemény valóság. persze biztosan babafüggő is a dolog, de még egy mintababát is 3 óránként kell minimum etetni éjjel-nappal (!), ez tart úgy fél óráig, (és akkor még nem beszéltünk arról, ha nincs tej/nem akar enni/állandóan belealszik) aztán pelenkázni, lebüfizi magát, akkor átöltöztetni, utána elfárad, elaltatni... ezután nekiállhatsz fejni, ha növelni akarod a tejedet, aztán elmosni a felszerelést, akkor eszel egy kicsit elmész wc-re, közben a babád már fel is ébredt, hurrá, újabb 20 perc mire visszaaltatod. Aztán mire lefeküdnél egy kicsit pihenni, újra kezdődik az egész előlről.

Lehet, hogy vannak szerencsés anyukák, de nekünk az első pár hónap arról szólt, hogy 2 óránál többet nem tudtam aludni egybefüggően, ezért iszonyú kimerült voltam, a babám éjjel-nappal üvöltött, ez volt a legrosszabb... nagyon stresszeltem, hogy állandóan valami baja van (hasfájós volt, és a mai napig is elég sírós baba) és nemhogy a háztartásra nem volt energiám, de egyszerűen kialudni sem tudtam magam...

Ahogy olvastam az anyáink korabeli anyukák írásait, persze az ő idejükben még nehezebb volt a pelenkamosás stb, csakhogy volt egy nagy különbség! Ők tudtak pihenni, aludni a kórházban, és nem úgy mentek haza mint egy zombi. Én 5 napig SEMMIT nem aludtam, mert a babák velünk voltak (kötelező jelleggel) és ezt jópár hónapig nem tudtam otthon sem kipihenni... most lesz 9 hós a babám és még nem volt átaludt éjszakám.

Persze ha olyan babám lett volna, aki ahogy írtad, csak szopizik és alszik, akkor tök jó lett volna, csakhogy az én gyerekem pont ezt a két dolgot nem akarta csinálni....:)

utolsó vagyok, még annyit fűznék hozzá, hogy itt sokaktól olvasom, hogy milyen jó volt az elején, és mióta jön-megy,milyen nehéz a babával.

Hát nekem az hozta a megkönnyebbülést, hogy végre elkezdett kúszni!! Igaz, hogy folyamatos figyelmet igényel, és persze mindig ott kell vele lenni, és pakolni utána. DE! Ez 100-szor könnyebb, mint az eleje volt, ugyanis én akkor sem tudtam egy percre sem magára hagyni, mert magából kikelve üvöltött mindig. Szóval aki úgy gondol vissza az első pár hónapra, hogy de könnyű volt, iszonyú szerencsés, és nem is tudja mi az igazán nehéz...:)

apropó miért kellett lepontozni az előző választ? azért mert nekem nehéz a babámmal és nem egy kisangyal aki csak eszik-alszik?

Kedves 8:33-as!

Elmondanád hogy pl. hogyan kössem le az én babámat aki 5 hós?ÉN hiába berregek vagy csinálok bármit nem érdekli.Ha játszószőnyegében van vagy a kishintájában az sem tart sokáig.Van igazság amit írtál és én így is próbáltam a gyerekem nevelni,de a mamák mindig elrontják.Főleg amikor anyáméknál vagyunk 2-3 hétig.Mindig úgy kell anyámmal majdhogynem vitázni hogy ne kapassa el mert utána nem csak nekem hanem a gyereknek is rossz lesz mert én otthon nem tudom mindig föl kapdosni.Akkor mi a tanácsod hogyan törölgessek,pakolásszak stb. így mellette?

8.33 és 8.35-ös, most olvastam vissza a válaszaitokat :) utolsó előtti vagyok. természetesen nektek kisangyal babátok van, és kézpénznek veszitek, hogy minden baba ilyen. Nem hibáztatlak titeket, mert én is így gondolkodtam, mielőtt megszületett a kisördög fiacskám.

Csakhogy! Hiába próbáltam ahhoz szoktatni, hogy ne "lógjon rajtam" egész nap, hiába hagytam sírni, hiába tereltem a figyelmét, semmi sem használt. Nem hiszem, hogy nektek hónapokig kellett volna úgy hallgatni a babátok üvöltését, hogy közben nevelési célzattal 30 percig nem veszitek fel, csak beszéltek hozzá... hát én csináltam. 3 hónapig.. nem szokta meg... én viszont tönkrementem idegileg. Az altatás. Persze 2,3 nap..... lehet, hogy nálatok így volt, nekünk 6 kemény hétbe telt megtanítani. Úgy, hogy 20 perceket torka szakadtából üvöltött végig a kiságyban és én csakugyan nem vehettem ki, hogy megszokja, hogy ott alszik el, csak az ágya mellett álltam, simogattam és énekeltem neki, miközben a könnyeimet nyeltem, ahogy hallgattam, hogy üvölt. Szóval nem hiszem, hogy nektek ezeken végig kellett mennetek.... könnyű úgy nevelni a babát, hogy eleve azt csinálja amit szeretne az ember... vagy két nap alatt megszokja.. két nap sírás, az semmi...

Ez nem panaszkodás szerintem,csak jo kibeszélni magunkbol.Nekem is ketto gyerekem van nagy korkulombséggel,és az egyiknél sem voltam olyan szerencsés,hogy akár egy fél orát is ellett volna csak ugy maga.1,5 évi éjszakázások a nagyobbal,most a kicsi jobban alszik,de napkozben rajtam log,most 7 hos,aki beleszeretne kotni ,annak elárulom,ordítani nem hagyhatom,mert megáll a légzése és rohanás a dokihoz vele.Szoval a síráson kívul van elég problémánk szegénnyel,de hát majd kinovi...

Egyébként szerintem ez nem nevelés kérdése,egyszeruen vannak olyan gyerekek akik állandoan igénylik a torodést,és ez nem csak mostani divat,én is kiskoromban 3 éves koromig nem aludtam,sot az egyik bátyám is.Az anyu nem szorakozásbol éjszakázott velunk,és elhihetitek hogy kiprobált mindent,de eredménYtelenul.Azoknak,akiknek angyali gyerekuk van és egészséges,oruljenek neki,ne kritizálják az olyan anyukákat akiknek rosszabb a gyerekuk.Segítség nélkul én is elvolnák veszve,minden munkám állna,de szerencsémre az anyukám ,a férjem,na meg a nagyobbik is besegít.és ha napkozben el is alszik,mint most is ,jo sok sírás után a kezemen,kell hogy lenyugodjak,leulok 10 percre a gép elé és aztán gyorsan végzem a munkámat.

Le lehet pontozni,egy nem panaszkodos ,de tapasztalt anyuka.

A miniszörnyeteg anyukája vagyok.

Az én lányom már a kórházban kikészítette a csecsemősöket. A rokonság ugyanazt mondta, hogy ugyan miért nem bírok vele. Amíg oda nem adtam, hogy nesze 24 óra és tied a baba.

Mondani sem kell, hogy a két nagyi együttesen nem bírta végigcsinálni...nesze neked pelenkamosás stb mellette.

Amúgy ki honnan veszi, hogy mindenki eldobhatósat használ? Mert én moshatósat, tehát ugyanúgy áztatom-mosom stb!

Irigylem azokat az anyukákat, akiknek a nagyi baromi sokat segít, és nem többemberes babájuk van! Ők aztán könnyen beszélnek.