Rengeteg anyuka panaszkodik, hogy az újszülött baba mellett semmire sincs ideje, igaz ez?

Hú, az eleje iszonyú nehéz.

Az első három-négy hónapban én alig aludtam éjjel, mert nagyon hasfájós volt a picurkám, és így nappal is sokszor muszáj volt lefeküdnöm, amikor aludt, mert különben ép ésszel nem bírtam volna ki azt a pár hónapot.

Volt olyan, hogy séta közben aludt, én mint a zombi, toltam a kocsit, és azon gondolkodtam, hogy a járda mellé szívesen leheverednék a fűbe aludni egyet... :-)

Később, mikor már van jól bejáratott napirend, és viszonylag jó éjszakák már jobban helyt tud állni az ember a háztartás terén is.

Én minden másnap főzök, minden másnap porszívózok, mert már ügyesen eszeget kekszet, kiflit, ilyesmiket a törpe, de hát morzsáz mindenfelé, ráadásul van egy cicánk is, aki miatt szintén sokszor kell takarítani, hogy gyerekbarát környezetben létezhessen a gyerkőcöm.

Ezeket a dolgokat már meg tudom oldani akkor is, ha ébren van, együtt porszívózunk, elvan a konyhában a "lábam alatt", amíg előkészítem a főznivalókat, szóval lényegesen egyszerűbb az életünk.

Egyedül a vasalás az, amit akkor KELL megoldanom, amíg alszik, mert sajnos hajlamos lenne a vasalódeszkát elrántani...

Az eleje iszonyú nehéz.

Ráadásul első gyereknél az ember bizonytalan is, fáradt is, és ez a kettő együtt már elég ahhoz, hogy kétségbe essen az ember, és úgy érezze, hogy nem megy neki semmi sem, ilyenkor aztán jönnek a "nem tudom, hogy jól csinálom-e" és a "rossz anya vagyok?" kezdetű kérdések ide az oldalra, és én teljesen átérzem, hogy kilátástalannak érzik a "friss" anyukák a helyzetüket, mert sajnos tényleg nehéz meló egy pici babának is megfelelni, és a háztartásban is...

A nagyon panaszkodós anyukáknak üzenem :)

Anno nekünk még a pelenka mosás, főzés, fertőtlenítés, vasalás is beletartozott a napi feledataink közé, és mégis túléltük ;)

A "beszólogatósnak" üzenem, hogy minden nap hálát adok annak az okos embernek, aki feltalálta a mosógépet!

Egyébként biztos megoldanánk a pelenka mosást is, a kézzel mosást is, csak még fáradtabbak, és panaszkodósabbak lennénk... :-)

És minden tiszteletem az édesanyámé, aki most már, hogy megvan a kislányom mesél ilyen "szösszeneteket", hogy hajnalban kelt pelenkát mosni, vagy este későn csinálta, én meg összeszégyellem magam, mert hulla vagyok estére, és alig várom, hogy eldőlhessek az ágyba.

Sőt, ő kertet is művelt három gyerek mellett, mégsem futott a lakás soha. Hát vannak ilyen engergiabombák, és én nagyon sajnálom, hogy az energiabomba-génjét nem örököltem... :-)

Sokkal egyszerűbb lenne minden.

Sziasztok!

Elég különbözők tudnak lenni a babák. Az én kisfiam eleinte szörnyen hasfájós volt, alig aludt és sokat sírt,az első 2 hónapban semmire sem volt időm, mert állandóan vele foglalkoztam. Aztán javulni kezdtek a dolgok, most lassan 5 hónapos és napközben sokat elvan a játékaival a járókában és éjszaka is csak 1szer kel fel enni és aztán alszik is vissza. Szóval nálunk az eleje borzasztó nehéz volt, de most már van időm itthon csinálgatni a dolgokat.

Tesómék kislánya teljesen más ő most 8 hónapos, és 1,5 hós kora óta átaludta az éjszakát és napközben sem volt különösebb gond vele.