Rengeteg anyuka panaszkodik, hogy az újszülött baba mellett semmire sincs ideje, igaz ez?

Sok újszülött pici 3 óránként eszik.

A babát pelenkázni kell,aztán szopizik( ez nem két perc)aztán a tej lefejése szintén idő.Mire végez szinte már kezdheti előről

Az első pár héten lehet olyan érzése az ember lányának hogy örül ha ezeket elvégzi

Időbeosztás kérdése az egész, fárasztó ugyan (főleg az elején), de bele lehet jönni :)

Viszont pl. amikor már el kezd mászni, akkor igenis naponta kell porszívózni, felmosni, mert annyira ügyesek a picik, hogy valahonnan mindig sikerül összeszedniük 1-2 szöszt, amit egyből bekapnak.

Én most azt mondom, hogy több időm volt, amíg pici volt, mint most, hogy 1,5 éves, mert most épp a kisördög korszakát éli, és ahogy elfordulok, vagy kipakol valahonnan, vagy a virágföldből homokozik, stb. egy pillanatra nem tudom egyedül hagyni a szobában.

hát ha nincs tapasztalatod,majd meglátod hogy igaz!

lehet hogy az elején tényleg többet alszik,de akkor még hulla fáradt vagy az éjszakázástól az új életedtől,na meg a hormonok!a másodiknál már rutinosabb vagy és jobban be tudod osztani az időt!de ha van a környezetedben kismama,szerintem segíts neki amennyit tudsz,lelkileg is!mert szüksége van rá!ezt csak az tudja aki már szült!bár gondolom azért van különbség a babák között is!

az én lányom nem evett aludt,hanem evett,sírt egész nap!ja és 3 hónapos kora óta egyáltalán nem alszik nap közben!most 11 hónapos!

Nekem 2 gyerekem van. Az elsőnél örültem hogy élek kb. 2 hónapig. Alig volt tejem de küzdöttem érte, nem akartam tápszert adni a babámnak. Nehezn indult be a tej, lassan is jött, türelmetlen is volt a fiam, enni se bírtam rendesen. Aztán hogy több tej legyen minden szopi után még fejtem is, kézzel, mert géppel semmi se jött.

Mire befejeztem, elpakoltam elmostam, sterilizáltam a használatos dolgokat kb. kezdödött előlről.

A babám rengeteget sírt hasfájós volt, majd kiderült hogy refluxos is.

Szóval én igenis örültem hogy alhatok és alig volt időm valamire.

Csinálhattam volna hogy hagyom sírni (??) de egyszerüen fájt a lelkemnek, plusz a szomszédok se értékelték volna a papír vékony falak mellett...

Úgyhogy nem biztos hogy mindig SZERVEZÉS ÉS NEVELÉS kérdése a dolog.

Ha a nevelés azt jelenti hogy táppal kellett volna tömjem (úgy biztos többet aludt volna) vagy hogy hagyom üvölteni amig bele nem kékül akkor köszi, inkább nem nevelem:)

Aztán az én fiam is megérett erre a kinti világra és 2 hónapos korától jobb lett a helyzet és azóta is ringatás nélkül, a saját ágyában alszik, 5 hós korától átalussza az éjjelt.És onnantól egészen olyan másfél éves koráig egy álom volt vele az élet, mindenre jutott időm:)

Azután megszületett a lányom, aki gyökeres ellentéte a fiamnak, eszik-alszik mosolyog, sose sír. Már a kezdetektől 4 óránként szopizik. Mivel a fiam már ovis, így délelőtt mindenre van időm, mivel a lányom vagy alszik, vagy eljátszik akár egy órát is a habtapin.Ha a fiam délutánra is marad a bölcsiben akkor már szinte unatkozunk is (képletesen mondva)

Pedig én ugyanaz az anya vagyok, nem "neveltem" egyiket se másképp.

Csak akinek ilyen jó baba jut elsőre, az el se tudja képzelni milyen egy kétemberes csecsemőt "kapni".

Na igen. Szopik alszik... Már akinek a babája olyan. :D

Az enyém ugyan nem volt hajlandó aludni napközben. Egyszer 1 órát aludt, igaz az éjszakákat végigaludta, és éjjeli szopi is félig-meddig alvósban volt.

Szóval mivel pelusozás, szopi és utána nincs alvás bizony azt a gyereket el kell valahogy szórakoztatni, mert amint rájött, hogy nincs anya (gondolom szaglás alapján, mert a látása olyankor még alig van) rögtön sírt.

Utána meg jött a hasfájós korszak 3 hónapos koráig. 24 órából vagy 20-at végigsírt, ringattuk, tettük egyikünk kezéből a másikéba.

Szóval maga volt a pokol és bizony mellette fel kell nyalni azt a lakást mert nem akartam disznóolt, ha a férj épp nem irodai munkára van beosztva, hanem a földeket járja vitás ügyekben :(

Meg aztán szegény dolgozó embernek kell a kaja, a vasalt ing és még sorolhatnám.

Úgyhogy bírom az ilyen kérdéseket :) Mert az én lányom a mai napig nem hajlandó aludni napközben és most már totyog. Tehát aja (én) 24 órás rohangászós ügyeletben vagyok, hogy épp mit pakol ki, mit tépked össze, és épp merre jár :)

Ráadásul most beteg, úgyhogy még extra nyügősség is járul hozzá. Az éjszakai többszöri kelésről nem beszélve, amikor leszívjuk az orrát és felüvölti a szomszédságot.

10 hós miniszörnyeteg boldog anyukája