Miért mondják azt más anyukák, hogy "lesz ez még rosszabb is a gyerekkel"? Mi a céljuk ezzel?

Én pont a fordítottját tapasztaltam.

Mindenki csak a rózsaszín maszlagot mondta, meg a finom babaillatot...

És senki nem készített fel a "brutális valóságra", hogy mennyire nehéz megpróbáltatás az első időszak.

Szerintem az is lehet a dologban, hogy általánosítanak. Ha ő egy "rossz" gyerek anyukája, akkor mindenkié az.

De persze a babák mások, evés, alvás, betegség, mozgásfejlődés terén. És az anyukák is máshogy élik meg.

Az az egy, ami szerintem nem igaz, hogy "kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond". Még csak 3 éves a fiam, így nem tudom, mi lesz később, de egyenlőre ahogy telik az idő, annál könnyebb minden.

szerintem azért mondják:hogy ne éld bele magad hogy:most minden milyen jó a baba körül-hanem felkészítenek rá,hogy milyen lesz ha.... (persze van aki rosszindulatból teszi)

Nálam a többsége bejött. pokoli nehéz volt a fogzás pl.

a "kis gyerek kis gond, a nagy gyerek nagy gond"ra -meg azt mondom egy darabig könnyebb,de aztán valóban így van. vagyis más fajta gondok lesznek.de akkor már valóban kisebb gondnak tűnek azok amik baba korában voltak. legalábbis én így érzem

Rosszindulat, majd káröröm. Ill. majd megtudja....én megmondom a tutit, mert én vagyok az idõsebb, nekem van/lesz igazam. Szimplán ez az oka. Aki tiszta szívbõl csak segíteni akar, az másképp kommunikál.

Pl. De jó neked, hogy ilyen jól alszik a babád.Nekem is jól aludt majd elkezdõdött a fogzás. Hu hát nekem az szörnyū volt, nem aludtam semmit akkor. Te hátha megúszod. Remélem neked könnyebben viseli a babád. Esetleg nem tudod, hogy mikor te voltál baba, akkor neked milyen volt. Mert hátha könnyen vetted és rád ütött.

Ez a segíteni akarás és figyelem felhívás!

"kis gyerek kis gond, a nagy gyerek nagy gond"

Tehát a gyerek gond! Ezt megállapíthatjuk! :-)

Nem tudom az okát,engem is mindig megtaláltak ezzel,amit írsz.

Egy valamit fedeztem fel. Nem hiszem,hogy az én gyerekem annyival jobb,a másik gyerek meg annyival rosszabb lenne! Talán csak megértést akarnak,hogy másnak is szr és másnak is vannak mélypontjai.

Vannak mélypontok persze,de én pl.nem szeretek panaszkodni,főleg idegenek nem. Meg inkább a jó oldalát szoktam nézni,pár év és felnőnek,olyan kevés ideig gyerekek.

És van akit pl.ez irritál,hogy te nem panaszkodsz! (ami nem azt jelenti,hogy neked ne lennének rosszabb napjaid)

Nem feltétlen rosszindulat, nálunk az első másfél év csodálatos volt, evett aludt játszottunk, imádtam. Minden hasfájás, fogzás, rosszalvás kimaradt. Másféléves korától felfelé mintha kicserélték volna, futkározik, nem figyel rám, ellentmond, levágja magát a földre. Azt mondják 3 éves korára megint fog egy nagyot változni.

Én úgy érzem nem értékeltem eléggé az első csodás évet, mert elkönyveltem, hogy az én gyerekem mindig ilyen lesz, és amikor néha volt egy kis nyűgössége, az jobban megviselt, pedig azt is kezelhettem volna lazábban.

Most már rendesen próbára teszi az idegeimet, és néha nosztalgiázok milyen szép is volt, mikor mutogattam neki a fák leveleit, ő pedig figyelt rám.

Frissen szült anyuka ismerősömben magamat látom, és én is megjegyeztem már neki, hogy élvezze ki ezt az időszakot nagyon, de ugyanazt kaptam, amit én is mondtam anno:)

Persze ebben a rózsaszín ködben letojja az ember a többieket, és ez így is van jól, csak idővel látja az ember a saját "hibáit".

Egyébként ha valamit rosszindulatból mondanak, azt biztos egyből észreveszed, és nem fogsz kételkedni benne.