Anyukák, Ti mit szólnátok ahhoz, ha a párotok/férjetek nyáron elmenne 3 napra a haverjaival víz mellé "nyaralni"?

Bár én nem vagyok egy szigorú feleség, én 3 napra elengedném. Azért viszont mérges lennék, hogy egy haverjától kell megtudnom. Ez nem normális. Fél tőled a férjed, talán azért nem mondja el neked még?

nem az a baj, h elmenne, hanem, h a megkérdezésed nélkül igent mondott és mindent leszervezett. mert ha veled megbeszélné, nem is lenne ezzel gond az én értékrendem szerint. de így biztos, h nem engedném... pár kérdéssel lejjebb van az én felháborodásom a meg nem kérdezés miatt többek között, bár az anyós gond. szóval amit én a helyedben tennék: ha megjön elmesélném neki, h 1 emberrel kevesebb lesz azon a nyaraláson, épp azért, mert nem volt őszinte.

Szerintem még messze van a nyár, nem holnap indul, nem kell mindenbe rossz dolgokat látni... Neki is kijár a szünet, és te is megteheted ha akarod, a bezártságot csak te vállaltad úgy hogy mindenféle korlátokat állítottál (pl hogy mindent úgy akarsz csinálni hogy a gyereknek soha egy perce se legyen kellemetlen). Aki akarja megdolja hogy pihenhessen.

Nagyon hasonlo a helyzet mint az enyémnél, bar o csak kollégakkal jar el ide-oda néha , par orara, én meg sokszor bolondulok meg itthon. Megértem ot, mert iszonyat keményen dolgozik, kutat, rafér egy kis lazitas, de valahol irigy is vagyok ra.Ezért: megbeszéltuk egy baratnommel, hogy aprilisban osszehozunk egy londoni hétvégét, csak ketten, én meg a " barino", de az uram ezt nem tudja, majd akkor mondom meg neki hogy " dragam, 2 és fél napig te vagy a gyerekkel meg egyedul itthon", mikor a baratnom jon értem kocsival felvenni. Ennyi nekem is jar :)

Szerintem tök normális dolog, az én férjem motorozik, és néha, mondjuk egy évben2-3 szor elmegy egy-egy hétvégére, és olyan jó élményekkel, boldogan jön haza. Szereti. Régen is így volt, a baba előtt. Én nem mennék a baba nékül, gondolom te se, de miért baj, ha kikapcsolódik néha? Szerintem a hosszú, boldog házasság titka, hogy néha el kell engedni a haverokkal. Nyilván, ésszerű keretek között. Az én férjem nem megy nélkülünk sehová, mindig siet haza hozzánk, ennyi simán belefér. Jön velem a családos barátnőimhez, stb....

őszinte leszek,én nem engedném.ÉS,most nem azért mert neki nem jár szabadság,mert neki nem jár a pihenés,DE.viszont nekem már volt egy házasságom,ahol a párom egy idő után szeretett volna egyedül is elmenni ide oda.mivel szerettem és bíztam is benne nem zavart rá bólintottam.de ez elindított egy lavinát,sajnos ez a fajta önállósodás nem vezet sok jóra.persze biztos vannak kivételek is.Nálunk ez odáig fajult,hogy kirándulni,sőt Tunéziába ment egyedül a barátaival én meg itthon a gyerekkel.sajnos válás lett a vége.a jelenlegi páromnak is mg van a szabadsága,minden héten focizik,akkor megy le pingpongozni amikor akar,de kirándulni,üdülni,nyaralni csakis együtt megyünk.Ha neki felmerülne a fejében az a gondolta,hogy egyedül menne,ott már valami bajt látnék.de ilyen hála fel se merül.egy családos ember,nyaraljon a családdal,már csak azért is,mert nézze már valamibe azt az anyukát aki azért nem kis munkát végez itthon,hogy neki is kéne némi pihenés.látom ezt a párod nem igy látja.

Én megbízom a férjemben maximálisan, így "elengedném" simán. Azt azonban elvárnám, hogy előtte beszélje meg (illetve mondja el) nekem. Mostanában is el szokott menni max. 2 napra, céges ügyben (munka!) a kollégákkal, sőt, van, hogy kolléganőkkel, ez is kb. olyan, mintha nyaralna egyet, mert este közös vacsi, és programok vannak nekik, ahova mennek. Én szívesen engedem. De mint mondtam, csak azért, mert tűzbe tenném érte a kezem. (persze, lehet hogy egyszer majd jól megégnék) :))

Én biztosan nem örülnék neki. Oké, hogy jár a kikapcsolódás, de miért nem a családdal megy, és 3 napra? Utána te is menj el valahová, ha csak 1 napra is, én biztosan megtenném. Szerintem te dolgozol otthon ugyanannyit, mint ő a munkahelyen, mégsem mész el dorbézolni 3 napra. Nem értem az ilyen apákat.