Mit tegyek 2hetes kicsimmel?

Szia!

Nálnuk is ez volt.Én sem hagytam sírni soha.Azt hittem, hogy majd később is a kezemben lesz.De nem.Pár hét kellett, mire megszokta a környezetét, és minden rendbe jött.Most 5 hónaposan, és nagyon nyugodt baba.Képes akár egy órán át is egyedül játszani, ha jó napja van.Tudja, hogy egyedül játék után együtt játszunk.

Igaz, minden baba más, de szerintem egy ekkora csöppséget még nem lehet elkényeztetni.Ne hagyd sírni!Én legalábbis nem hagynám.Fontos vagy neki:)

Az én kisfiam is így volt az elején. Most 5 hós és már nem is emlékszem mikor aludt utóljára a mellkasomon! El fog jönni az ideje annak, hogy fog tudni a kiságyban aludni, ne aggódj. Tudom, hogy ez most nehéz és félsz, hogy nehogy így maradjon. De hidd el, hogy elmúlik ez az időszak.

Ja, és azoknak, akik azt írták, hogy elszúrod és h. hagyd ordítani, stb: a kisfiamat ordítani 10 percnél tovább soha nem hagytam, mégis képes egy órát is eljátszani tök egyedül!

Úgyhogy kitartás és szerintem ne hagyd sírni, ha az neked fáj. Ilyen kicsi babát nem lehet elkapatni még.

Ne hagyd sírni. Én is első gyerekes anyuka vagyok.

Az elején nekem is csak a mellkasomon aludt, olyan hihetetlen jó érzés volt. Aztán egyszer csak észrevettem, hogy már fészkelődik, aztán betettem az ágyába és elaludt. Onnantól már ott aludt el, csak az elringatást igényelte. A szívem szakadt meg, hogy már nem alszik többet a mellkasomon, alig bírtam elaludni úgy sírtam. Ráadásul én csak másfél hónapos koráig tudtam szoptatni.

Szerintem élvezd ki, mert ennyi idősen még nem lehet elkényeztetni!!!

Úgyis észre fogod venni mikor már annyi eszecskéje lesz, hogy próbálgassa, mennyit tehet meg. Korábban, mint gondolnád, de szerintem akkor sem kell hagyni sírni. (max 1-2perc mondjuk míg megmelegíted a kajcsiját)

18:54-2es vagyok

Még annyit szerettem volna leírni, így olvasgatva a többiek tanácsát, hogy nálunk is 2hónapos kora körül már könnyebb volt, és most 3és fél hós, és már egy pár hete el sem alszik rögtön, ilyenkor a hátára teszem és max fél óra és elalszik. Ő hason alvó születése óta, ezért teszem a hátára, ha nem alszik el, mert különben addig ficánkol míg ki nem bukja a kajcsit.

Csatlakozom a tobbseghez:ne hagyd sirni.

Gondolj bele:meg 2 hete a pocakodba volt ahol vedve volt sose volt ehes minden happy volt.Aztan kikerult errol a biztonsagos helyrol es sok uj dologgal kell megbirkoznia.

Persze h megnyugszik ha felveszed mert erzi a szivdobogasodat az ismeros szereto olelest.

Az en kicsi fiam ezt 2 honapig igenyelte aztan leszokott rola.Egyaltalan nem kell altatnom,csak beteszem az agyba es kimegyek a szobabol.Visszanezek 5 perc mulva es alszik mindig.

Amugy kerdes;nem has fajos?Szopik meg vagy tapszeres?

Sajnos mint nalunk kiderult azert sirt mert nem volt eleg taplalo a tejem.

De ha ez lenne akkor sztem az oledben is sirna.

Jo babazast neked!

7 honapos kicsi fiu anyukaja

Helyes! Anyóst t*jd le, ha annyira szúrja a szemét a kosz, akkor tegyen ellene....annyit igazán megtehet. Bírom az ilyen szuper nagyikat...na mindegy.

Élvezd ki, mert nagyon hamar elmegy az az idő. Egyik du-i válaszadód vagyok. Nekem is hiányzik az hogy a mellkasomon aludjon el,olyan jó volt :))) Kis drágám most is ugyanolyan bágyadt, csak most szegénykém beteg...megszakad a szívem...

én 1 éves koráig ringattam a fiamat, és olyan 8 hónapos koráig minden ébren töltött percét vele töltöttem. 21 hónapos lesz napokon belül, egyáltalán nem hisztis, okos, értelmes, segít a házimunkában, eljátszik egyedül... szóval nem ettől lesz hisztis, v kényes 1 baba. és ez főleg nem pár hetesen alakul ki.

dajkáld nyugodtan:)))

Szia!

Mi kb. hathetes koráig éjjel-nappal "hurcoltuk" a lányomat felváltva a férjemmel, mert csak így tudott úgy-ahogy megnyugodni. Más kérdés, hogy sokszor még a mellkasunkon is csak sírdogált szegényke, mert ő egy hiperérzékeny baba. Vettünk egy újszülöttkortól használható kengurut, nappal abban alukált rajtam, amíg a házimunkát csináltam. Hathetes korában a védőnő tanácsára próbáltam meg azt, hogy a kiságyában altattam, de mindig ott voltam mellette és simogattam, halkan beszéltem hozzá vagy dúdoltam neki. De a mai napig NEM hagyom sírni! Már 11 hónapos, gyönyörű, értelmes és csodálatosan fejlett kismanó, aki akár fél-háromnegyed órát is eljátszik egyedül.

Nem mondom, most is vannak olyan napok, amikor nyűgös nagyon (fogzás, valami nagy időjárási front vagy ilyesmi miatt), ilyenkor persze "szalad" a lakás, mert ilyenkor érzem, hogy csak rám van szüksége. De nem elkapatás ez sem, mikor már jobban érzi magát, úgyis megy és fedezi fel a világot.

És gondoljatok bele, olyan hamar eltelik az a néhány év, amíg ennyire szükségük van ránk, utána már csak nézhetünk utánuk, ahogy elrohannak tőlünk...

Számomra mindennél fontosabb, hogy nagyon mély, bensőséges, bizalmi kapcsolatot alakítsak ki a gyermekemmel, és hiszem, hogy később a kamaszkorban is könnyebb lesz őt távol tartani a rossz dolgoktól, mert remélem addigra már természetes lesz neki, hogy mindig bízhat bennem és számíthat rám.