Ismersz olyan anyukat aki megbanta hogy gyereket vallalt?

Kb. egyet tudok, aki eddig nem mondta ki, hogy elege van.

De ez ilyen :)

Sógornőm.

Azt mondta, ha újrakezdené, nem menne feleségül újra és nem kellene neki a 2 gyerek, mert fárasztóak, stb.

Hozzáteszem, hogy 2 tök normális, problémamentes, okos gyermeke van, csak nem szeret főzni, házimunkázni, levinni őket a játszótérre, stb.

Én nagyon is egyet értek a 7-essel.

Én többször is mondtam már a férjemnek, hogy bánom hogy ilyen korán lett gyerekünk. (24 évesen szültem az elsőt, 25 évesen most a másodikat, 2.5 éve voltunk együtt-1.5éve házasok amikor született az első)

Kisfiam nagyon nehéz eset, voltak jobb időszakok, de átlagban az elmúlt másfél év nagyon nehéz volt vele. Depis is voltam jó ideig, ez miatt a házasságunk is majdnem tönkre ment. Nem csoda, hogy ezek mellett nem tudtam felhőtlenül örülni a gyerekünknek. Mire minden rendeződött (1 éves volt a kisfiam), újra terhes lettem, nem terveztük, megtartottuk. Most szültem, nem bánom, de nehéz. Sőt a terhesség egy 1-1.5 éves gyerek mellett maga volt a rémálom...

Imádom a gyerekeimet és soha nem adnám őket oda senkinek, életem végéig is a nyakamon lóghatnak ha ahhoz van kedvük, de tény hogy vannak olyan pillanataim amikor azt mondom, bárcsak vártunk volna még, szerettem volna még élni...

Meg lehet kövezni, nem vagyok tökéletes, nem vagyok ezek szerint minta anya sem, de igyekszem.

A gyerekvállalást szerintem tökéletesen kifejezi az a kifejezés, hogy "édes teher".

Iszonyatos fárasztó, kimerítő tud lenni főleg az elején, amikor gyakorlatilag hónapokig összefolynak a napok és az éjszakák.De amikor odajön, átkarol, hogy imádlak anya az mindent feledtet!Néha én is elgondolkodom azon, mi lett volna ha később szülök, hogyan alakult volna az életem, ez szerintem teljesen normális és az is, hogy időnként kiakaszt a saját gyereked. Ahogy okosodnak sok mindent meg lehet velük beszélni és fontos a következetes nevelés. Ha még egyszer csinálnám ugyan így tennék mindent.