Szerintetek most mit érezzek?

Azt gondolom, hogy a szerelem igenis elmúlik.

Én 30 éves vagyok, 7 éve agyunk együtt a párommal, 7 hónapos a kislányunk. Rengeteg nehézséget küzdöttünk le együtt, úgy anyagiakat, mint pl. a lombikprogramot.

Ezek mind megerősítettek minket.

De én az első perctől azt érzem, hogy ez a miénk, ez nem szerelem. Olyan már volt és az egészen más.

Ez valami sokkal több, mint a szerelem.

Amikor szerelmes voltam lángoltam, majd' belehaltam, és nagyon gyorsan elmúlt.

A mi kapcsolatunk váratlanul kezdődött és az a bizonyos láng egyre erősebben ég azóta is.

Sokat beszéltünk erről, és nem igazán értjük meg ésszel, de azt érezzük, hogy ez nagyon jó.

Ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni: harmónia, meghittség, bizalom, feltétlen szeretet, és a legfontosabb: LÉLEKTÁRS!

Mindketten úgy gondoljuk, a másikban a másik felünket találtuk meg.

Szavak nélkül tudjuk a másik gondolatát, ha nincs mellettem a férjem, szinte érzem a kezemen a kezét, mi hát ehhez képest a szerelem?

Szóval szerintem ez nem tragédia, hiszen azt mondta szeret! Feleségül akar venni, értetek él, és a legjobban te látod és érzed, hogy igaz-e amit mond.

Ha inden területen rendben vagytok (közös hang, szex, gyereknevelés), akkor ez nem baj.